Mi a Kyokushin karate?

(Részletek Adámy István: Kyokushin Karate I. című könyvéből)

A Kyokushin két szó összetételéből áll:

• Kyoku (kiejtése: kjoku) - jelentése végső
• Shin (kiejtése: sin) - jelentése igazság

Eszerint a Kyokushin karate jelentése: a "Végső Igazság Karatéja". Használjuk még Kyokushinkai szóösszetételben, ahol a Kai szó a találkozást, szervezetet jelenti. Ilyen formában tehát: "Találkozás a Végső Igazsággal". A Kyokushin Karate, mint azt nevének jelentése is mutatja - szemben a tradicionális japán karate stílusokkal -, olyan merőben új és nyílt módszer, amely az egyén emberségessé válásához mindig és mindenkor az igazságot keresi. Az alább látható kaligrafikus embléma található a Kyokushin karatét gyakorlók dogijének bal oldalán, a szív fölött:

A Kyokushin Karate szimbóluma a Kanku:

Eredetileg a Kanku Dai Kata-ban szerepelt, mint égvizsgáló pozíció. E kéztartást úgy képezzük, hogy a nyitott tenyerünket kézháttal arcunk felé fordítva mutató- és hüvelykujjunkat egymásnak támasztjuk, a közte levő rombusz alakú résen keresztül tekintünk a messzeségbe. A Kanku az ujjak találkozásánál az egységet (összetartozást, szervezeti egységet), a csukló felőli széles rész az erőt, a kör közepe a végtelent, illetve a távoli célt, az egészet összefogó kör pedig a harmoniát és a körkörös mozdulatokat jelképezi.

Eredetileg a Kanku Dai Kata-ban szerepelt, mint égvizsgáló pozíció. E kéztartást úgy képezzük, hogy a nyitott tenyerünket kézháttal arcunk felé fordítva mutató- és hüvelykujjunkat egymásnak támasztjuk, a közte levő rombusz alakú résen keresztül tekintünk a messzeségbe. A Kanku az ujjak találkozásánál az egységet (összetartozást, szervezeti egységet), a csukló felőli széles rész az erőt, a kör közepe a végtelent, illetve a távoli célt, az egészet összefogó kör pedig a harmoniát és a körkörös mozdulatokat jelképezi.

Sosai Oyama képessége és felfogása a karatéról tükröződik irányzatában. A Kyokushin Karatét a világon úgy is hívják, hogy a "Legerősebb Karate" (Strongest Karate) vagy "Erőkarate" (Power Karate). Célját - amely azonos minden harci művészet (Budó irányzatok) céljával: a zenféle tudati állapot elérésén keressztül a személyiség fejlesztése -, az erőkarate útján kívánja elérni. Alapelve: valódi harcosokat csak valódi feltételek, és körülmények között lehet nevelni. Így nem ismeri el a csupán jelzett, illetve bemutatott találatokat, csak a teljes erővel és hatékonysággal végrehajtott tökéletes technikákat. Ehhez a kemény küzdőmodorhoz azonban csak igen fokozatos, módszeres fizikai, szellemi és technikai felkészítés vezethet el. Edzésről edzésre egyre nehezebb próbák elé kerülnek a karatekák, melyek hatására néhány év alatt kialakul a helyes védelmi reakciójuk, megtanulnak hatékonyan támadni, védekezni és - a növekvő kockázaton és fájdalomtűrésen keresztül - elviselni az ellenfél kemény találatait. Így ez a módszer életszerű feltételeket biztosít a felkészülésben. A játékos karate nélkülözi azt a felelősségtudatot, melyet a Kyokushin Karate edzésein nap, mint nap gyakorlunk önmagunkkal és társainkkal szemben. A játékos karate csupán lépcsőfoka, kezdete lehet az igazi Budó Karaténak. A gyakorlás során el kell jutnunk egy olyan szintre, mikor már az életösztön szolgálja azt az alapelemet a karatéhoz, ami a technikánál és a testi erőnél is fontosabb, mert csak ez késztet minket a legszabadabb mozgásra, cselekvésre. Cselekedeteinket, mozdulatainkat félelmünk képes leginkább gátolni, mely elsősorban a magunk iránt érzett szánalomból adódik. Ez a tulajdonság kizárólag emberi, az állatvilágban ismeretlen. Így a legfontosabb cél a félelem leküzdése, mely nélkül nem képzelhető el a feladatra való tiszta koncentrálás és a szabad cselekvés eredményezte győzelem.

Megjegyzés: Egy harcost igazán legyőzhetetlenné mindig egy célért való abszolút önfeláldozási képessége tesz. Amikor megszűnnek a hit és a félelem által kialakult szellemi és fizikai korlátaink, amikor világi dolgainkhoz csak a konkrét tudásunk köt már, akkor válunk igazán szabaddá. És ez a szabadságfok késztet minket a legtisztább tudattal cselekvésre. Csupán egyetlen dolog nem mindegy: mi az a cél, amiért képesek lennénk még az önfeláldozásra is? (Az önfeláldozás nem csupán életünk feláldozását a halálon keresztül jelenti, de egy életen át tartó elkötelezettséget is takarhat, egy fontos és értelmes cél elérése iránt). A cél kitűzésénél azonban nagyon óvatosnak kell lennünk, mert például a szabadságharcost és a terroristát gyakran csak az különbözteti meg, hogy melyik nézőpontból vizsgáljuk tevékenységét. Az örök emberi értékeket kell, hogy alapul vegyük akkor, amikor életünk igazi célját igyekszünk megtalálni, kijelölni és követni. A jó és a rossz harcában mindig a jó oldalon kell, hogy álljunk!

A Kyokushin Karate technikái között megtalálhatjuk a tradicionális japán karate egyenes vonalú ütéseit, védéseit, rúgásait, azonban amiben teljesen új reformot hozott a tradicionális iskolákkal szemben, az a kínai kempo körkörös technikáinak alkalmazása. Oyama mester maga is tradicionális japán karateirányzatokat tanult kezdetben. Hatalmas ereje már fiatal korában megmutatkozott - 17 évesen már saját mesterét is könnyűszerrel le tudta győzni. Egy alkalommal Kínában járva azonban egy idős kungfu-mesterrel próbálta összemérni tudását, aki mindössze 50kg súlyú volt. Az idős mester játszi könnyedséggel hárította a fiatalember hatalmas erejű támadásait. Az ifjú Oyama elszégyellte megát sikertelensége miatt, és tisztelettel kérte a mestert, mondja meg ennek az okát. Az idős mester így válaszolt: "Fiam, a fizikai erőd olyan nagy, amilyennel még nem találkoztam, de a direkt módon végrehajtott egyenes vonalú támadásaid nem alkalmasak arra, hogy erődet maximálisan összpontosíthasd egy pontba. Próbáld meg alkalmazni a körkörös technikákban rejlő lehetőségeket."

Oyama hosszasan elgondolkodott az idős mester szavain. Szívós munkával, elmélkedéssel és gyakorlással - a hagyományos karate alapjaira építve - kialakította új elméletét, amely a kör, az egyenes és a pont egységéből áll. Ez azt jelenti, hogy minden technika körkörös csípőmozgásból indul, amely energiát egyenes vagy körkörös úton egy pontba fókuszálunk. "Minden igazi, nagyerejű és hatékony karatetechnika a csípőmozgás következménye kell, hogy legyen!". Ezen elven keresztül már lehetséges a test összes lehetséges energiaforrását mozgósítani és összpontosítani a találati pontba. Technikai és formai megjelenésében így merőben új mozgásrendszert dolgozott ki, ellentétben a tradicionális japán karateiskolák tanításaival.

Amikor a keleti harcművészetekkel kapcsolatba kerülünk, akkor valljuk be, hogy áthat bennünket annak távoli, ismeretlen misztériuma is. Én sem voltam máshogy ezzel, ez a titokzatosság ragadott meg benne leginkább. Sok éve karatéztam már, mikor lehetőségem nyílt Sosai Oyama meghívására a tokiói Honbuban (központi edzőterem) edzenem. Azt gondoltam, hogy végre meg fogom találni a titkot, hogy mitől jobbak a japánok nálunk. De bárhogy is kerestem, figyeltem, csalódottan kellett haza jönnöm, mert semmilyen titokkal nem találkoztam. Először azt gondoltam, hogy rejtegetik az idegen szemek elől. Biztos vannak dolgok, amiket nem mutatnak meg. Itthon azonban tovább kutattam gondolataimban, s végül rájöttem, hogy mégis van titok, de az a kifinomult belső viszony- és érdekeltségrendszerben, a feltétel nélküli alázatosságban, a tekintélytiszteletben, a fegyelmezettségben, a komoly elmélyülésben, a munkához való hozzáállásban és a rengeteg gyakorlásban rejlik. S ezzel együtt arra is rájöttem, hogy a japánok valójában csak addig jobbak nálunk, amíg mi nem vagyunk képesek annyit és úgy edzeni, mint ők. Az is világossá vált, hogy ők is ugyanolyan emberek, mint mi, ők is ugyanúgy legyőzhetők, mint mások, s azt is megéreztem, hogy mi magyarok tudunk jobbak lenni még náluk is. Ezt akkor értettem meg végleg, amikor Sosai Oyama a Honbu reggeli eligazításain az Uchideshiknek rendszeresen arról tartott példabeszédet, hogy van Európában egy kis ország, ahol a karatekák szamurájabbak a szamurájoknál, s a bentlakó japán karatekák ebből kell, hogy erőt merítsenek, mert különben alulmaradnak. Ez a kis ország Magyarország volt. Ezt hallva kőkeményen edzettem a Honbun, mely irritálta is az Uchideshiket (3 évig a Honbu bentlakó tanulói). Nem értették, hogy miért edzem oly keményen, s ezt közvetítők útján meg is kérdezték tőlem. Azt válaszoltam, ha ők - akik erre tették fel életüket és nálam sokkal fiatalabbak - nem edzenek teljes odaadással, akkor én nem tehetek mást, mint seniorként megmutatom nekik, hogyan kell azt csinálni.

Ezek és ehhez hasonló dolgok lebbentették fel a fátylat számomra a keleti misztikumról.

Sokféle történet, legenda forog szerte a világban a Kyokushinról, a benne szereplő személyekről, de más harcművészekről is. Ahhoz, hogy megértsük a legendák valóságnál jóval magasabbra emelt értékszintjét, meg kell értenünk a keleti ember, tőlünk merőben eltérő gondolkodásmódját, értékítéletét, álom- és mesevilágát. A legendák - mint a mesék - sokszor hihetetlen erővel és képességekkel ruházzák fel a benne szereplőket, melyek a keleti embert ámulattal és csodálattal töltik el és meg sem fordul a fejében azok hihetetlensége. Ez persze nagymértékben emeli a benne szereplők valós értékét. A hőstettek is az idő távlatából mindig csodálatosabbnak tűnnek, mint amikor azt a szereplők maguk megélik. De ez így van rendjén.Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy a legendákra mindig, minden korban szükség volt és van, mert egy felnövekvő generáció követendő példák és pédaképek nélkül nem lenne képes nagy teljesítményekre. Ilyen, szinte legendaszámba menő történetek a különböző vadállatokkal történő pusztakezes küzdelmek is. Ez nem azt jelenti, hogy ez nem lehetséges, de a valóság nem egészen ugyanaz, mint amit egyes krónikások ezekről megírtak. Nem kívánok legendarombolóvá válni, nimbuszokat sem akarok ledönteni, de a történelmi hűség megkívánja, hogy az igazság is papírra kerüljön egyszer.

Oyama mesterről is sok állatküzdelem legendája kering, ami azonban csak részben fedi a valóságot. 50 körüli bikaküzdelmet tulajdonítottak Sosainak, amiből dokumentáltan valójában csak néhánnyal küzdött meg, mely így is éppen elég. A részleteket a történeti leírásban fogják megtalálni. Azoknak, akik ezt Sosai emlékének bemocskolásaként élik meg, elmondom, hogy az igazság keresése a végső célunk a Kyokushin Karatében, még akkor is, ha az így utólag mindannyiunknak fájdalmas és nehezen feldolgozható. Meggyőződésem, hogy Sosai Oyama nem attól volt nagy, hogy állatokkal is megpróbálta összemérni erejét, - gyakran sikeresen, olykor meg sikertelenül -, hanem nagysága szellemi és fizikai képességeiben, egyéniségében, elkötelezettségében, emberségében, céljaiban rejlik.

A történetírók néhány olyan személyt is kifelejtenek a Kyokushin Kaikan történetéből, akik jelentős szerepet töltöttek be annak megalakulásakor, kialakításában és a világban történő elterjesztésében. Jónéhány kiemelkedő mester elhagyta az elmúlt 30 év során a Kyokushin Kaikant, mert valamilyen okból erre rákényszerült. A legtöbben közülük természetesen továbbvitték a szellemiséget és a technikát, legfeljebb nem ugyanazon a néven. Ezért nem kell őket sem megkövezni, sem elfelejteni. Az elhallgatás politikája pedig bizonyos tetteket, érdemeket egy idő után arra érdemteleneknek tulajdonít, ezt pedig tisztességtelennek és a történelmi tények megváltoztatása.

Így például nem szól a fáma Kenji Kurosaki mesterről, akivel Sosai közösen nyitotta első dojoját, amiben ő elsősorban kiváló PR tevékenységet, míg Kurosaki mester az oktatást végezte. Kaicho Bluming elmondása szerint három éven keresztül - amíg a régi Oyama dojoban edzett 1959-62-ig - sajnos egyszer sem láthatta küzdeni Sosait (mert japán szokás szerint a vezető nem ereszkedhetett le oda, hogy tanítványokkal mérje össze képességeit), csak Kurosakival küzdött és tőle látott könyörtelen küzdelmeket (beceneve az "Ördög" volt), így ő küzdeni tőle tanult. Sosai (akkor még Kancho, azaz igazgató) atyai módon gondoskodott róla és tanította ottléte alatt és később is teljes szeretetével övezte őt. Kurosaki sensei (10. dan) ma ugyanolyan élő legenda japánban, mint Sosai volt. Saját szervezetét vezeti és a leghíresebb, legsikeresebb profi fightereket neveli ma is.

Nem sok szó esett az elmúlt időkben Jon Blumingról, aki az első fehérként jelent meg a Kyokushin szinpadán, aki az európai Kyokushin alapítója volt 1961-ben, aki már 1965-ben 6. dant kapott Sosaitól. Vagy ott vannak az Oyama fívérek. Az ifjú Oyama japán nevét ettől a családtól kapta, amely befogadta őt. Két fiukat, Shigerut és Yashuhikot hálából tanította a karatéra, s a legkiválóbbakká fejlődtek. Ma ők a vezetői az "Oyama Karaténak" az USA-ban. Jómagam személyesen ismertem Shigeru Oyama mestert, s bátran kijelenthetem, hogy nem sok, hozzá hasonló, karizmatikus egyéniséggel találkoztam életemben. De említhetném Ashiharat, aki szintén kiválva, saját nevén stílust alapított, ma számtalan követővel szerte a világban. Említhetném, még Tadashi Nakamurát, Yoko Ninomiyát, Takashi Azumát, Steve Arneilt, Ademir da Costat, vagy a Gordeau fivéreket, akik ma mind szervezeteket vezetnek, s őrzik a Kyokushin alapjait.

A sor itt persze nem ér véget, de a kiválások igazi okait, ha ismerjük is, ma már nem igazán fontosak (különösen azért nem, mert igazságos ítéletet csak mindkét fél meghallgatása után hozhatnánk, de erre nincs módunk mamár). Mindenesetre tudomásul kell vennünk, hogy nincs olyan szervezet a világon, amelyben minden egyes tag mindig mindennel egyetértene, elégedett lenne. Személyi és felfogásbeli ellentétek mindig voltak és lesznek emberek között, ettől a Kyokushin Kaikan sem volt és lesz mentes. Azzal is tisztában vagyunk, hogy senki sem szent, mindenki követhet el hibákat, de egy embert nem csak a jó, vagy csak a rossz cselekedetei alapján, hanem teljességében kell vizsgálni, és róla véleményt alkotni. Akik pedig komoly szerepet vállaltak a "Legerősebb Karate" fejlesztésében, terjesztésében, azok - majdnem mind - kivételes és kimagasló egyéniségei a harcművészeteknek, s ezért köszönet jár nekik.

Ez a könyv az 1984-ben írodott könyvem reprodukciója. Ennek ellenére a mai Kyokushin helyzet már nem ugyanaz, mint akkor volt. Akkor - Sosai életében - egységes volt és erős a világon mindenhol. Ma széttöredezett és vezetői valamilyen formában felelősek ezért. Jómagam is részese voltam ezen folyamatoknak, tehát felelősség engem is terhel. Persze mindegyik oldalnak meg vannak a valós és vélt sérelmei a múltat tekintve és magyarázatai is cselekedeteikre, döntéseikre. Ebben mamár igazságot tenni nehéz, ezért nem is törekszem rá.

Ezért ebben a könyvben csak a nemzetközi Kyokushin Karate főbb eseményeit említem meg időrendi sorrendben, de csak 1994-ig, Sosai haláláig, nehogy bárki elfogultsággal vádolhasson. Az utána történteknek csak az eredményét sorolom fel, hogy a Kedves Olvasó el tudjon igazodni a mamár igen kusza szervezeti sokrétűségben.

A hazai történetet a következő (Kyokushin Karate III. A Nagy Kata Könyv) kiadványomban teszem közzé. Elöljáróban csak annyit említek meg, hogy a Kyokushin Karate meghonosítása hazánkban egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül Shihan Adámy István és Shihan Furkó Kálmán nevéhez fűződik. Ma, aki Kyokushin Karatéval foglalkozik Magyarországon, az vagy az ő tanítványuk, vagy tanítványaik tanítványa. Ezért és persze egyéb eredményeikért elsősorban tisztelet és köszönet kell, hogy illesse őket.

A Kyokushin hazai története - 1970-1994

(Részletek Adámy István: Kyokushin Karate III. című könyvéből)

Amikor a történtekről teszek említést, nincs módom minden egyes nap tetteit, kínlódásait, szenvedéseit, örömeit leírni. Nincs módom arra, hogy a folyamatok mögött érzékeltessem, hogy azokat érzelmekkel, értelemmel, vágyakkal, ambíciókkal, képességekkel megáldott emberek hajtották végre. Így csak a főbb állomások, a tettek és annak eredményei kerülnek papírra, s ezzel szeretnék a magam és az egyetemes Kyokushin Karate nevében köszönetet mondani mindazoknak, akik szívük mélyéből őszintén hitték, hogy amit érte tesznek, az szükséges, jó és maradandó.

E fejezet bevezetőjeként feltétlenül meg kell említenem, hogy erről a témáról sokan, sokféleképpen írtak már, elsősorban a nemzetközi és a hazai szakadások óta. Korábban - míg Sosai és az egység élt - mindenki tudta, hogy ki kicsoda, ki mit és mikor tett, kinek mi köszönhető, ez nem is volt igazán téma. Senki nem teregette a szennyest sem, habár belső feszültségek mindig voltak. Ma egyesek azonban jellemzően egyéni érdekeik alapján, illetve szándékosan sajátos szemszögből állítják be az eseményeket, de a történteket, mint tényeket csak itt találhatja meg a Kedves Olvasó! Remélem, hogy a tények megismerése által mindenki kialakíthatja saját véleményét.

A tények:

1970 - Ezen a nyáron egy könyvesbolt kirakatában megpillantottam Dr. Galla Ferenc Cselgáncs című könyvét, s mivel a távol-keleti harci művészetek kisgyermek korom óta misztériummal töltöttek el, azonnal meg is vettem. A vonzalom nagyapámtól származott, aki vámtisztként szolgált fiatal korában és bizonyos közelharci képzésben is részesült, amit ő "dzsiu-dzsiku"-nak hívott. A nyár a könyv teljes tanulmányozásával telt, szeptemberben pedig jelentkeztem Galla tanár úrnál a Testnevelési Főiskola Cselgáncs Szakosztályába, mely épület az utcánk túlsó oldalán volt (Dr. Galla Ferenc akkor a Testnevelési Főiskola Időszaki és Küzdősportok Tanszékének vezetője és a Magyar Cselgáncs Szövetség Dan Kollégiumának elnöke volt). Itt találkoztam Furkó Kálmánnal, aki akkor a TF hallgatójaként látogatta az edzéseket. Ő korábban már találkozott Polyák Józseffel és Nagy Jenővel, akik külföldön szerzett élményeikkel és tapasztalataikkal felkeltették érdeklődését a karate iránt is. Ehhez az igényhez én is csatlakoztam és a TF könyvtárában fellelhető összes ide vonatkozó irodalmat kikértem és közösen tanulmányoztuk. Leginkább egy német Shotokan könyv volt használható, amiből megpróbáltuk kitalálni, hogyan is kell csinálni az álló képeken látható technikákat. Én közben megismerkedtem egy igazi utcai harcossal, Kölgyesi Istvánnal, aki igen rejtélyes módon komoly harci ismeretekkel rendelkezett és azt oktatta is egy koszos pincében, a Mária utcában. A botot is kiválóan forgatta. Sajnos az edzésvezetése nem ütöttem meg az általam morálisan elvárhatót, ezért hamar megszakítottam vele a kapcsolatot. (Meg kell jegyeznem kár, hogy ez a tehetséges fiatalember nem az egyenes úton haladt, sokra vihette volna.)

1971 - Furkó Kálmán ebben az évben befejezte a TF-et és mint katonatisztet, Vácra vezényelték. Ettől kezdve ritkábban edzhettünk együtt, de mindketten végeztük a dolgunkat.

1972 - Galla mester látva töretlen érdeklődésünket, meghívta a TF-re a Svéd országban élő Mészáros Attilát, aki akkor 2. dan-os mester volt, s a svéd Kyokushin Karate alapítója és vezetője. Magas szintű bemutatójával ámulatba ejtett minket. Technikája villámgyors és precíz volt, s mindent megmagyarázott, hogy ő miért úgy csinálja, ellentétben a mi kezdetleges technikáinkkal. Magyarázatai logikusak és megcáfolhatatlanok voltak, ezért csak elfogadni lehetett. Két hetes itt tartózkodása alatt sokat foglalkozott velünk. 16 mm-es filmet is készíttetetett róla Galla tanár úr, melyet többször megnézve csiszolhattuk a tanulnivalókat. Ebben az évben érettségiztem az Autóközlekedési Technikumban, majd megkezdtem tanulmányaimat a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán.

1973 - Ezen a nyáron ismét haza látogatott Mészáros mester, ekkor már 3. dan-osként. Az volt a benyomásunk, maga sem hitte, hogy ilyen érzékeny táptalajra hullnak elhintett magvai, s valami nagy dolog indul el ezáltal itt, Magyarországon. Az első hivatalos övvizsgán Kálmán 3. kyu-t, én pedig 5. kyu-t szereztem, az akkor még 6 kyu-s rendszerben. Mészáros mester idős szüleit is szerencsém volt megismerni, akik az utcánk elején, igen nagy szegénységben, de tökéletes szellemi frissességben éltek. Egészen halálukig sokat segítettem őket, s cserébe kaptam barátságukat, szeretetüket és óriási élettapasztalatukat. Ekkor jelent meg a TF-en a Belgiumba szakadt Antal János és két kiváló belga versenyző, s szerették volna, ha a Shotokan karate elindulhatna a sport fellegvárában. Galla tanár úr és én kijelentettük, hogy itt már a Kyokushin meghonosodott, s nem szeretnénk ezen változtatni. Ezért ők átmentek a Mélyépterv Cselgáncs Szakosztályához, s a Sütő utcában elindították a Shotokan edzéseket.

1975 - Ebben az évben volt következő találkozásunk Sensei Mészárossal amikor is már az új 10 kyu-s rendszerben tovább vizsgáztunk. Furkó Kálmán a 2. kyu-t, én a 4. kyu-t szereztem meg. Ekkor már gyakran kérdezgették a sporttársaim, hogy mit is csinálok, ezt, vagy azt hogyan kell csinálni, sőt már tanítványaim is lettek, pl. Kovács Ferenc személyében. Sikeresen diplomáztam a főiskolán, majd ősszel a Malévnél helyezkedtem el. Kitanulva a repülőgépek szerelését, hajtóműves karbantartó mérnöki munkakört töltöttem be 7 éven át, így önfejlesztésemet, a szervezet építését, annak vezetését kemény és felelősségteljes munka mellett kellett végeznem. Ettől kezdve minden szabadidőmet, szabadnapomat, szabadságomat a karaténak szenteltem.

1976 - Ez az év fordulópont volt a hazai Kyokushin Karate történetében. Mindketten sikeresen levizsgáztunk 1. kyu fokozatra. Mészáros mestert levittem a Sütő utcai Shotokan edzésre, ami után ő azt mondta, hogy már elegendő ahhoz a tudásom, hogy klubot nyissak és én is tanítsak. No, több se kellett, szeptember 15-én megnyitottam az első hazai Kyokushin dojot a Mező Imre úti Szlovák iskolában. Ettől a pillanattól számítjuk a hazai Kyokushin Karate kezdetét. Mintegy 30 tanítvánnyal indultam és akkora volt mindenkiben az akarat, hogy hihetetlen gyorsan fejlődtek. Ez év végén Kovács Ferenc tanítványom beindította az első székesfehérvári klubot. Ebben az évben már részt vettünk egy csapattal a szlovák Goju Ryu által szervezett nemzetközi "no contakt" karate Grand Prix-n Pozsonyban, ahol a csapat tagjai Adámy István, Furkó Kálmán, Horváth János, Ligeti Ferenc és Kovács Ferenc voltak. De részt vettünk a Krakkóban rendezett Kyokushin Wável Sárkánya kupán is, ahol a nyílt instruktori kategória második helyezését szereztem meg. A lengyel Kyokushin szervezettel és vezetőjével, Andrzej Drewniakkal hosszútávu kapcsolat kezdődött.

1977 - Itt egy újabb fordulóponthoz érkeztünk, mert nyáron, a lengyelek meghívására tanítványommal, a lengyel Marek Drozdzowskyval részt vehettem a krakkói nemzetközi edzőtáboron, melyet az akkori Európai Kyokushin Szervezet (EKO) elnöke, Shihan Loek Hollander 6. dan vezetett két másik Shihan, Oesterom és Polder kíséretében. Itt szereztem meg az első dant, mellyel egy időben hivatalos megbízást kaptam a magyarországi Kyokushin Karate vezetésére. Kineveztek Magyarország Shibucho-jának, azaz ágazatvezetőjének (branch chief) és az ország képviselőjének. Az erről szóló diplomát Sosai Oyamától kaptam meg. Kinevezésemet komolyan véve módszeresen elkezdtem építeni a hazai szervezetet. Furkó Kálmán ez év végén nyitotta meg szolnoki dojoját.

1978 - Mészáros Sensei aktív karate pályafutását befejezvén - az optikusi szakma mellett döntve - Gőteborgból felköltözött Stokholmba, egyben gőteborgi klubja vezető oktatójának felkérte Sensei Howard Collinst. Javasolta neki, hogy jöjjön le nyáron Magyarországra és vezesse az első hazai táborunkat, melyet Furkó Kálmán Szolnokon szervezett meg. Az első táborban 50 fő vett részt, s Sensei Collins mellett Sempai Dan Larson és Nagy Sándor is jelen volt Svédországból. Furkó Kálmán ebben a táborban tett sikeres első dan vizsgát. Ettől kezdve Sensei, később Shihan Collins minden évben lejött hozzánk és vezette a táborainkat. Büszke vagyok, hogy tanítványa és barátja lehettem 17 éven át.

1979 - Megrendeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen az első Kyokushin Magyar Bajnokságot, akkor még csak egy súlycsoportban. Tanítványaim, Kívés György és Somogyi Zsolt vívták a döntőt, s Somogyi kerekedett felül. Ettől kezdve minden évben megrendezésre került a Felnőtt Kyokushin Magyar Bajnokság. Év végén került sor a 2. Nyílt Világbajnokságra japánban, melyre meghívást kaptunk, de mivel a karate még nem volt hivatalosan elismert sportág, ezért kiutazásunk nagy nehézségbe ütközött. Két hónapi kemény harcom és lobbizásom azonban sikerrel járt, elismertettük a karatét az OTSH által. így az utolsó pillanatban - már lemondva a kiutazásról - végül is megkaptuk az útleveleket. A csapat tagjai voltak Furkó Kálmán, Somogyi Zsolt, Kívés György és Marek Drozdzowsky. A súlycsoport nélküli versenyen 180 indulóból Somogyi bekerült a legjobb 32 közé, Kívés 64 közé jutott, Furkó és Drozdzowsky első mérkőzésüket elvesztették. Igy a harmadik napon Somogyit be is mutatták a közönségnek. Ekkor találkozhattunk először személyesen az akkor még Kancho címet viselő Oyama mesterrel. Felejthetetlen élmény volt.

1980 - Mivel előző évvégén elismerést kapott a karate az OTSH által, azt a Cselgáncs Szövetség ellenőrzése alá csatolták szakbizottságként. A szakbizottságban részt vett a Shotokan, a Kyokushin, az All Style Sport Karate és a Tae Kwon Do stílusok. A Cselgáncs Szövetség gyakorlatilag semmibe nem szólt bele, csak a törvényességet felügyelte, így további fejlődésünknek nem volt akadálya. A nyári nemzetközi edzőtáborban sikeres 2. dan vizsgát tettem Furkó Kálmánnal.

1981 - Meghívásomra tavasszal hazánkba látogatott Shihan Loek Hollander, s továbbképzést tartott az akkor már szépszámmal működő hazai klubjaink vezetőinek, majd díszvendége volt a III. Kyokushin Magyar Bajnokságnak. Először oktattam külföldön, mégpedig a bulgáriai Várnában, a nemzetközi edzőtáborban, melyet ott még további 11 követett. Az évvégén egy hónapos tanulmányúton vettünk részt Svédországban Furkó Kálmánnal, Somogyi Zsolttal és Kívés Györggyel. Dolgozhattunk Shihan Collins, Shihan Fitkin és Sensei Cook dojójában, de még Dolf Lundgrennel - későbbi filmsztárral - is edzettünk Stokholmban.

1982 - Csapatunk először szerepelt Kyokushin Európa Bajnokságon Londonban. Bódi István középsúlyban III. helyezést ért el. Ez volt az első igazán kimagasló eredmény nemzetközi versenyen. A nyári edzőtáborban Somogyi és Kívés sikeres 1. dan vizsgát tettek. Magam részt vettem a hollandiai Pappendalban megrendezett európai edzőtáborban, majd szeptemberben sikeres 3. dan vizsgát tettem shihan Loek Hollander előtt Budapesten. A Shotokan és a Kyokushin szakágak létrehozták társadalmi elnökségüket Popper György vezetésével, melyhez hamarosan a Tae Kwon Do szakág is csatlakozott. Elkezdődött az első középfokú edzőképzés a TFTI-n. Megszületett bennem egy nagyszabású verseny gondolata és elkezdtem a nemzetközi porond szondázását, milyen lenne a fogadókészség rá. Mertem nagyot gondolni és elkezdett működni.

1983 - Az év első munkanapján kiléptem a Malévtől és sportvállalkozó lettem. Klubom ettől az időtől használja a Samurai nevet. Hosszú és rendkívül fáradságos előkészület után vezetésemmel június 3-án került megrendezésre az I. Ibusz-Oyama Kupa 15 ország részvételével a Budapest Sportcsarnokban 12.500 néző előtt. Sosai Oyama, a Kyokushin Karate megalapítója személyes jelenlétével tisztelte meg hazánkat és a versenyt. Világra szóló siker volt. A sikerhez Polyák József és Császár Zoltán nagymértékben hozzájárult munkájával. Borza József megnyerte a könnyűsúlyú kategóriát. Sosai gazdag magyarországi programja részeként Furkó Kálmán sikeres 3. dan, míg Bódi István és Borza József 1. dan vizsgát tettek Szolnokon. Én nemzetközi vezetőbírói minősítést szereztem. Megjelent az első Kyokushin újság, mely 28.000 példányban fogyott el. A nyári edzőtáborban Horváth János és Kovács Ferenc is megszerezték az 1. dan-t.

1984 - Ekkorra már korábban soha nem gondolt népszerűségre tett szert a Kyokushin Karate hazánkban. Klubjaink száma elérte a 45-öt, a taglétszámunk meghaladta az 5.000 főt. 30 klubot az én, míg 15 klubot Furkó Kálmán tanítványai vezettek szerte az országban. Budapesten már 11 klubom működött (megjegyzés: míg Furkó Kálmán a hadseregben testnevelő tisztként dolgozott, s a mélységi felderítőkhöz besorozott kiváló fizikai és jó szellemű katonák közül könnyedén válogathatott tanítványokat, addig én a civil szférát voltam kénytelen meghódítani és magam mögé állítani, nem azonos erőfeszítések árán, de sikerrel). Ebben az évben 7 fős delegáció utazhatott a 3. Világbajnokságra Japánba. Popper György díszvendégként, jómagam csapatvezetőként, Furkó Kálmán edzőként, Serényi János újságíróként, Bódi István, Borza József és Boros Nagy János versenyzőként képviselte hazánkat. Japánban munkásságom elismeréseként Sosai Oyama a 4. dant adományozta nekem és megbízott a Kelet-Európai Kyokushin Karate Szervezet létrehozásával, mely sajnos azonban az akkori politikai helyzet miatt nem valósulhatott meg. A nagy sikerre való tekintettel az Európai Kyokushin Szervezet megbízott, hogy az Ibusz-Oyama Kupát két évente rendezzük meg. Létrehoztuk saját elnökségünket, mely vezetésére Ferenczy Zoltánt, a társadalmi elnökség tagját kértük fel. Romániában levezettem az első edzőtábort. Furkó Kálmán Sosai Oyama meghívására Japánban, a Honbu dojoban edzhetett 2 hónapig. Munkája elismeréseként megkapta a 4. dan fokozatot és Szolnok város shibucho-jának nevezte ki Sosai. Novemberben megrendezésre került az első Szolnok Kupa 7 ország részvételével. Sikeres karate edzői minősítést szereztem az első TFTI által szervezett szakképzésen.

1985 - Januárban megalakult a Magyar Karate, Kick-boksz, Tae-kwon-do és Más Harci Művészetek Szövetsége, melyben a Kyokushin Karate szakbizottsági rangot kapott. Ez a tény sajnálatosan elindította a demokratizálódás törvényi kötelezettségen alapuló folyamatát. Sportszervezet csak demokratikus alapon szerveződhet, annak ellenére, hogy a karate egy tisztán hierarchikus, katonai szervezet, mely a családfa struktúra alapján kell, hogy felépüljön. A közgyűlésen szavazati joggal rendelkező klubvezetők néhány év alatt felismerték, hogy a demokratikus vezetőválasztás milyen lehetőségeket rejt saját kényelmük és a vezetői döntések alulról történő irányíthatósága szempontjából. Furkó Kálmán a későbbiekben egyéni ambíciói kényszerének engedve ennek csapdájába esett és vált kiszolgálójává a karaténkat gyökereiben tönkretevő rendszernek. Áprilisban került megrendezésre a II. Ibusz-Oyama Kupa, melyen ismét Sosai Oyama volt a díszvendég. Borza József ismét megnyerte a könnyűsúlyt. Megjelent a Kyokushin Karate című könyvem a Zrínyi Kiadó jóvoltából, mely fél év alatt 25.000 példányban fogyott el. Sosai meghívására több mint egy hónapot edzhettem a tokiói Honbu dojoban. Sosai kérésére a 17. Nyílt Japán Bajnokságon bemutatót tarthattam telt ház előtt. A barcelónai EB-n Tóth Csaba könnyűsúlyban III. helyezést ért el. De meg kell említenem egyik korai tanítványom, Marek Drozdowsky könnyűsúlyú Európa bajnoki címét is, aki ezt a dicsőséget akkor már lengyel színekben érte el.

1986 - Májusban Lucernben került megrendezésre az I. Női Clicker EB, melyre Vincze József segédedzőmmel készítettük fel a válogatottat. Kimagasló fölénnyel nyertek a lányok. Novemberben került megrendezésre a III. Ibusz-Oyama Kupa, melyen ismét Sosai volt a díszvendég. Borza József harmadszor is megnyerte súlycsoportját, így az Ibusz-Oyama Kupák örökös bajnoka címet is elnyerte. Megjelent Ferenczy Zoltán elnökünk, továbbá Furkó Kálmán és Kívés György gondozásában egy Kyokushin Kata könyv 5.000 példányban, melynek bevételét a fent nevezett személyek sajátjukként kezelték, ellenben a készítés teljes költsége a vezetésem alatt álló szövetséget terhelte meg úgy, hogy két évnyi költségvetésünk bánta. Hogy ez a súlyos sikkasztás nem került nyilvánosságra és nem követelte az elkövetők fejét, az csak a személyes jóindulatomon múlt (ha akkor nem így döntök, ma egészen máshogy nézne ki a hazai Kyokushin). Először jártam a Szovjetunióban, ahol is igyekeztem felmérni - Sosai felkérésére -, hogy mi a pontos kép a Kyokushin Karate terén. Az akkori vasfüggöny miatt senki nem tudta, hogy ki kicsoda, ki mit tud és mekkora szervezetet épített. (3 évi munkám feküdt abban a később Sosainak küldött dokumentumban, melyben részletesen beszámolok neki a Szovjet Kyokushin helyzetérről.)

1987 - A januári közgyűlést megelőzően Ferenczy Zoltánt a Kata könyv körüli botrány kapcsán felszólítottam elnöki tisztéről valólemondásra, melyet ő ellenkezés nélkül meg is tett. A Szakbizottság nem választott újabb elnököt, ellenben a demokrácia jegyében Furkó Kálmánt választotta szakbizottság vezetőnek. Magam továbbra is ország képviselő maradtam. Itt ért véget a 12 évig tartó első számú vezetői funkcióm, mely azonban nem választott, hanem Sosai és az európai vezetés által kinevezett pozíció volt (Furkó Kálmán ily módon végre elérte régen vágyott célját, vezetőjévé válhatott az általam létrehozott és sikeressé tett magyar Kyokushinnak.) A katowicei EB-n Borza József 70 kg-ban II, Bódi István 80 kg-ban III. és Pékó Gábor +80 kg-ban III. helyezést ért el. Ez évre már szervezetünk 87 klubbal rendelkezett, melynek kb. két harmada továbbra is az én tanítványaim köréből tevődött ki. Taglétszámunk megközelítette a 9.000 főt. Ez a tény minden idők legnépszerűbb karate irányzatává léptette elő a Kyokushint Magyarországon, továbbá kivívtuk Európa és a világ figyelmét, elismerését, olykor irigységét is. Ezzel azonban be is fejeződött a mennybemenetel. Furkó Kálmán első vezetői ténykedései közt a mindig Budapest centrikus karate irányítását áthelyezte Szolnokra, s ettől kezdve, mint az elhajított kő, megindult a Kyokushin Karate lassú süllyedése itthon. (Ennek okait a későbbiekben vázlatosan kifejtem.)

1988 - Megrendezésre került a IV. Ibusz-Oyama Kupa, melyet azonban a Nyugat-Európai vezetők már nem néztek jó szemmel és távolmaradásukkal több ország bojkottálta annak sikerét. A siker azonban így sem maradt el. A stuttgarti EB-n Bódi István Katában I., míg Borza József II. helyezést ért el. Női küzdelemben Bukta Katalin III. lett. Először jártam Izraelben edzőtábort vezetni, Sasy Shiry ország képviselő meghívására.

1989 - Hosszas nemzetközi előkészítés után elnyertük az Európa Bajnokság rendezésének jogát. Úgy gondoltam, ha az Ibusz-Oyama kupát bojkottálják, az EB-t nem tudják. így is történt. Sosai negyedszer is ellátogatott Magyarországra. A Posta Bank és a Contrast Kisszövetkezet támogatásával jelentős összeg állt rendelkezésünkre, mely egy nagy szabású verseny megrendezését tette lehetővé. Sosai kimagaslóan eredményes munkánk elismeréseként a versenyen személyesen adta át az 5. dan diplomát Furkó Kálmánnak és nekem. A verseny jelentős magyar sikert is hozott hazai közönség előtt. Németh Katalin Katában I., míg Rácz Anikó II. helyet szerzett. Brezovai Sándor 70 kg alatt III. helyezett lett.

1990 - Sosai meghívására Furkó Kálmánnal és Gőz Zoltán tolmáccsal japánba utaztunk, ahol is Ohitón részt vettünk a világ vezető Shibuchóinak találkozóján. Itt a Sosai által elképzelt bizonyos szervezeti és technikai változtatásoknak megbeszélésére, vélemény cserére került sor. A nedeli EB-n a női csapatunk II. helyezett lett, míg Kalocsai Ferenc Katában III. helyet szerzett.

1991 - Az 5. Világbajnokságon Tokióban Brezovai Sándor a legjobb 32 versenyző közé került a mintegy 200 induló közül. Sosai kiemelt figyelemmel kezelte a magyar csapatot. Még a kontinensvezetőket is háttérbe szorítva külön találkozót és vacsorát szervezett a magyar delegáció vezetőinek. Felejthetetlen volt. A zaragózai EB-n Rácz Anikó Katában II., míg Karmazin György 80 kg-ban szintén II. helyezést szerzett. Furkó Kálmánt a nyári edzőtábori közgyűlés leváltotta a férfi válogatott edzői posztjáról szakmai okok miatt. Belgrádban, Zágrábban és Horgoson is segítséget nyújtottam a szervezet helyes struktúrájának kialakításában és a technikai színvonal emelésében. Beválasztottak az Európai Karate Szervezet Bírói Bizottságába, így feladatom lett a nemzetközi bírók képzése és munkájuk értékelése is.

1992 - Hazánk nyerte el az ez évi Női EB rendezés jogát, melynek Szolnok városa adott otthont. Női csapatunk ismét diadalmaskodott, megszerezve az I. helyezést. Egyéni küzdelemben Molnár Katalin II., míg Katában Kalocsai Ferenc I. helyezett lett. Sajnálatomra ekkorra a szerveztünk létszáma drámaian leapadt, alig voltunk többen 5000 főnél. Nem élvezhettük Furkó Shihan atyai gondoskodását. Megszűnt a klubvezetők érdekeltsége a profizmusban a szervezeti struktúra változása kapcsán. Nem voltak mérhető elvárások, melyek minősíthették volna az oktatók tevékenységét.

1993 - A várnai EB-n Bencze Antal I. helyezést szerzett 70 kg alatt, Német Katalin pedig Kataában lett I. helyezett. Sosai-val ebben az évben találkoztam utoljára Katowicében, egy nagyszabású nemzetközi versenyen. Utolsó intelmei ma is fülemben csengenek: "Emeld fel tekintetedet, nyisd ki a szívedet és némán figyelj!" Az alázat, a tudás megszerzésének alapvető feltételei ezek az örökérvényű gondolatok.

1994 - Furkó Kálmán Japánba utazott, hogy edzhessen a Honbun. Kint tartózkodása alatt már nem találkozhatott Sosai-val, mert súlyos betegsége miatt folyamatosan kórházban ápolták. Halálának híre is itt érte április 25-én, melyet telefonon azonnal közölt is velem. Én a válogatottal a Szabadság hegyen edzőtáboroztam éppen. Olyan váratlan és sokkoló volt a hír, hogy a döbbenettől és a sírástól csak délután tudtam elmondani a tanítványoknak. Nem tudtam elképzelni, hogy mi lesz a Kyokushinnal. Később meghívást kaptunk a temetésre, melyre Furkó Kálmán és én kiutaztunk Japánba. Japán hagyományok szerint végső búcsút vettünk Sosaitól. Én akkor megfogadtam, hogy szellemiségét és technikai örökségét megőrzöm, s tovább viszem, mint fáklyát. A nemzetközi vezetők találkozóján kihirdették Sosai végrendelkezését (mely körül később jelentős bizonytalanság alakult ki Japánban, de szerte a világban is, s ez a mai napig nem zárult teljesen le), miszerint Shokei Matsui legyen az örökös. Akkor ezt, mint tényt az ott jelenlévők mind elfogadtuk és egy testként álltunk Matsui mögé. A lillei EB-n Brezovai Sándor Katában I., míg Tóth Attila III. helyezett lett. Női küzdelemben Molnár Dorottya és Kodó Krisztina III. helyezést értek el.

Sosai Oyama halála után mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban az egységes Kyokushin Karate több ágra tagozódott és a megalakult szervezetek külön-külön járják az általa által kijelölt utat.

Dojo etikett

"A harci művészetek udvariassággal kezdődnek és udvariassággal végződnek, ezért mindig udvariasak."

Mas. Oyama

Mielőtt Ön elkezdi a karate gyakorlását, beszélnünk kell a karate alapvető viselkedési szabályairól, melynek elsajátítása és követése lehet csak alapja a fejlődésnek, a helyes gondolkodás, a példaértékű viselkedés és a megfelelő morális képességek, tulajdonságok kialakításának.

A viselkedési szabályok a gondolkodást helyes mederbe terelve alkalmazott viszonyrendszert alakítanak ki, melyek a tudás megszerzési lehetőségeinek irányába történő céltudatos fordulást eredményezik. Ez a tudás elismerésében, előtte történő meghajlásban, iránta kinyilvánított tiszteletben, kellően alázatos formában valósul meg. A tudás természetesen nem kézzelfogható, azt egy személy reprezentálja, így ezek a viselkedési szabályok elsősorban ember-ember közti viszonyrendszert alakítanak ki, mely a bizalomra és a tiszteletre épül, másodsorban bizonyos tárgyak, vagy pl. a tudás megszerzése helyének (Dojo) tiszteletében stb. is megnyilvánulnak.

A harcművészetekben a hierarchia nem felülről alakul ki, nem a mesterek kényszerítik rá magukat, tudásukat másokra, nem akarnak ők senki fölé kerülve uralkodni másokon. Ők csupán elindultak egy úton, amin már messze járnak, és a követők emelik fel őket a maguk által kialakított értékrend szerinti tisztelet megfelelő szintjére. Ezért a figyelem és a tisztelet mindig alulról, a követőktől jövő kezdeményezés, mely – ha sikeres – viszonzást nyer a tapasztalatok átadásában.

Az alábbiakban a Kedves Olvasó 20 pontba foglalva megismerheti azokat a viselkedési szabályokat, melyeket mindig, minden körülmények között illik betartani és betartatni másokkal, hogy egységesen értelmezett és alkalmazott szabályaink segíthessenek minket a végső cél megértésében és annak elérésében.

1. A Karate iskolába, azaz a Dojo-ba lépve a tanulók meghajlással és hangos OSU-val (kiejtése Ossz!) köszönnek. A Dojo-ba lépve OSU-t mondanak meghajlással a terem eleje felé (Shinden) fordulva, majd még egy meghajlást és köszönést végrehajtanak a teremben tartózkodó karatekák felé, különös tekintettel a magasabb fokozatúakra.
2. A tanulóknak mindenkor időben meg kell érkezniük az edzés helyére. Ha kivételesen késtek volna, akkor OSU-val meghajolnak a Shinden felé és térdelő (Seiza) helyzetbe leülve háttal a Dojo-nak lehajtott fejjel, csukott szemmel (Mokuso) várják a felszólítást, hogy csatlakozhassanak az edzés menetéhez. Amint meghallják az Onegai Shimasu felszólítást, még Seiza ülésben meghajolnak, és OSU-t, vagy Shitsurei Shimasu-t (elnézés kérek) mondanak. Ezután hátramennek a csoport mögé, ügyelve arra, hogy ne haladjanak el az edzést végzők, különös tekintettel az idősebbek előtt.
3. A tanulóknak ápolniuk kell magukat és felszerelésüket úgy, hogy mindig tiszták, gondozottak és szagtalanok legyenek, és ugyanerre kell bíztatniuk másokat is. Csak tiszta fehér Dógi-t szabad viselni. A hivatalos Kyokushin logo (Kanji) mell-jelzés megengedett a Dógi bal oldalán, a szív fölött. A Dógi-n lévő szakadásokat, gyűrődéseket haladéktalanul meg kell szüntetni. Az állandóan rendetlen ruha és felszerelés a tanulótársakkal és a Dojo-val szembeni hanyag hozzáállást tükrözi.
4. Edzés közben a Dógi egyik részét sem szabad felszólítás nélkül levenni. Ha bármikor meg kell igazítani a Dógi valamely részét edzés közben, akkor azt a terem hátsó fele felé fordulva, gyorsan és csendben kell végrehajtani.
5. A karatekák kellő tisztelettel kell, hogy viseltessenek a magasabb fokozatú, illetve idősebb társaikkal szemben. Amikor vezetőjük, vagy bármelyik fekete öves belép a terembe, a karatekák felállással és hangos OSU-val köszöntsék.
6. Egy Sempai vagy oktató megszólítása vagy köszöntése előtt a karatekák OSU-val előírás szerint meghajolnak, és ugyanezt teszik távozáskor is. Ezt kell követni a Dojo-n kívül is, mivel mindig tisztelnünk kell Sempai-ainkat. Ha a tanuló nincs tisztában egy másik Dojo tanulójának fokozatával, akkor olyan módon köszöntse, mintha az magasabb fokozatú lenne.
7. Ha az alkalom úgy kívánja, hogy kezet rázzanak egymással, azt mindig két kézzel tegyék, ami a bizalom és az alázat jele, és mondjanak OSU-t. Ez Dojo-n kívül is érvényes, különösen magasabb fokozatú társunkkal szemben.
8. A tanulók oktatójuk, vagy feljebbvalójuk kérdéseire vagy utasításaira hangos OSU-val válaszolnak, és azonnal reagálnak a kérdésre, vagy felszólításra. A lassú vagy közömbös válasz udvariatlan.
9. A Dojo-ban a tanulók a gyakorlatokra koncentráljanak, és se gondolataikkal, se tekintetükkel ne kalandozzanak el másfelé. Az oktatóra és tanulótársaikra mindig teljes tisztelettel és őszinte megbecsüléssel tekintsenek. A Kyokushin edzésre csak az azt megillető komolysággal lépjenek be.
10. A Dojo-ban töltött idő alatt kérésre, vagy felszólításra a tanulóknak megengedett leülni és/vagy relaxálni Seiza illetve Anza helyzetbe. Eközben tartózkodniuk kell attól, hogy fészkelődésükkel, beszélgetéssel vagy más módon zavarják az edzés menetét.
11. A tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el a Dojo-t. Ha valami okból sürgősen ki kell menniük, akkor azt tisztelettudó módon jelezniük kell, és meg kell indokolniuk távozásuk okát az oktatónak.
12. Az esetleges sérülések elkerülése végett a tanulók nem viselhetnek az edzésen ékszereket, vagy más hegyes, kemény ruhadíszeket. Az orvosi előírásra viselt szemüveg megengedett, de küzdelemkor célszerű levenni, illetve helyette lágy kontaktlencsét használni, ahogy lábszár-, lágyék-, fog-illetve mellvédő használata is ajánlott.
13. Az edzőterem hagyományosan tiszteletet követelő hely, ezért a karatekáknak a Dojo-ban nem szabad kalapot, vagy sapkát viselniük és nem szabad közönséges szavakat használniuk. A Dojo-ba cipővel nem szabad belépni. Nem szabad élelmiszert, rágógumit, italokat bevinni. A Dojo-ban enni tilos! Valamennyi helységben tilos a dohányzás!
14. Az edzés utáni rendrakásban valamennyi karatekának segítenie kell. Általában a karatekáknak féltő gonddal kell ügyelniük a teremre, mint tiszteletre méltó helyre.
15. A karatekáknak tisztelettel kell viseltetniük Dojo-beli társaik iránt, és nem szabad aláásniuk a Kyokushin őszinte légkörét gáncsoskodó, becsmérlő, vagy gúnyolódó viselkedéssel, ugyanígy nem szabad negatív érzéseket belevinni a küzdelembe, ahol ezáltal nemkívánatos sérülés veszélyével járó légkört teremthetnek.
16. Minden tagnak tartózkodnia kell a rosszindulatú pletykáktól és becsmérlő megjegyzésektől a többi karatekáról, iskolákról, vagy harci művészeti stílusokról.
17. Kyokushin versenyeken illetve rendezvényeken részt venni szándékozó karatekának a jelentkezés előtt ki kell kérnie az oktatója tanácsát.
18. Ha a karateka szeretne meglátogatni egy másik Kyokushin Dojo-t, ehhez először engedélyt kell, hogy kérjen az oktatójától. Ha egy karateka egy társiskolában szeretne edzéseket folytatni, ehhez érvényes nemzetközi tagsági igazolvánnyal kell rendelkeznie, és az oktatója írásos ajánlását kell, hogy magával vigye.
19. A Dojo-ban és azon kívül is valamennyi karatekának úgy kell viselkednie, hogy az ne vessen rossz fényt a Nemzetközi Szervezetére. A karatekáknak semmi esetre sem szabad az edzésen tanult technikákat úgy alkalmazni, hogy azzal bárkinek szándékosan sérülést okozzanak, kivéve, ha saját, vagy szeretteik élete veszélyben forog.
20. A karatekáknak arra kell törekedniük, hogy a mindennapi életben barátságosak és kiegyensúlyozottak legyenek, minden cselekedetükben tartózkodó, megalapozott ítéletet alkossanak és erkölcsös viselkedést tanúsítsanak. Sohase feledkezzenek meg a Kyokushin Karate szelleméről.

"A Kyokushin Karate művészetének végső célja nem a győzelem vagy a vereség, hanem a benne résztvevők jellemének tökéletesítése."

Mas. Oyama

Dojo Kun

A Dojo Kun az edzőterem esküje.
A hét pontjában megtalálható mindaz a karatéhoz szükséges bölcsesség, hozzáállás, erkölcsi érték és alapvető viselkedésforma, ami nélkül nem képzelhető el ez az oktatási rendszer. A karate csak ezen elvek szigorú alkalmazása által lehet erős és egyben igazságos.
Szövegét Sosai Masutatsu Oyama írta Eiji Yoshikava közreműködésével, aki Miyamoto Musashi életéről és tetteiről írta híres regényét. Japánban gyakran úgy említik Oyama nagymestert, mint a XX. század Musashi-ját.
Az alábbi fogadalom szövegét minden edzésünk végén hangosan, közösen mondjuk el.

Dojo Kun magyarul:

1. Fogadjuk: Rendületlenül eddzük testünket és lelkünket.
2. Fogadjuk: A Budó igaz útját követjük, így fejlesztjük képességeinket.
3. Fogadjuk: Szilárdan törekszünk önmagunk legyőzésére.
4. Fogadjuk: Megtartjuk az udvariasság szabályait, tiszteljük elöljáróinkat és a rangban feljebb levőket. Tartózkodunk az erőszaktól.
5. Fogadjuk: Követjük az emberiesség tanítását, soha nem feledjük az alázatosság igaz erényét.
6. Fogadjuk: Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat.
7. Fogadjuk: Egész életünkben a karate fegyelmével járjuk a Kyokushin útját.

Dojo Kun japánul:

1. Hitotsu, ware ware wa, shinshin o renmashi, kak-ko fubatsu no shingi o kiwameru koto.
2. Hitotsu, ware ware wa, bu no shinzui o kiwame, ki ni hasshi, kan ni bin naru koto.
3. Hitotsu, ware ware wa, shitsujitsu goken o mot-te, jiko no seishin o kanyo suru koto.
4. Hitotsu, ware ware wa, reisetsu o omonji, sobo no furami o tsutsushimu koto.
5. Hitotshu, ware ware wa, shibutsu o totobi, kenjo no bitoku o wasurezaru koto.
6. Hitotsu, ware ware wa, chisei to tairyoku to o kojo sase, koto ni nozonde ayamatazaru koto.
7. Hitotsu, ware ware wa, shogai no shugyo o karate no michi ni tsuji, Kyokushin no michi o mat-to suru koto.

Az alábbi videon a Dojo Kun hallható japán nyelven

Az OSU jelentése

A Honbu Dojo falán függ egy keretes rizspapír, amelyen két Japán kandzsi található fekete tintával festve. Ezek az "O" és a "Nin" jelei. Szó szerinti fordításban az "O" jelentése tolni, lökni, nyomni, préselni, vagy sajtolni. Ezzel szemben a "Nin" jelentése eltűrni, elviselni, ellenállni, vagy beletörődni. Emiatt a kettős jelentés miatt a jelek - és az erők - között feszültség lép fel. Az egyik erő támad, a másik ellenáll.

Az eredeti kínai leírási mód szerint az első jel az "Oshi" jele, míg a második a "Shinobu" jele. Így összerakva a jelentése: saját magunk kényszerítése, hogy elviseljük a nehézségeket a gyakorlás során és a napi életben (japánul: Oshi no Seishin).

A Japán harci művészetekben gyakran hangzik el az "Osu" szó, hogy kifejezze a beszélő hozzáállását a gyakorláshoz. Az "Osu" a fenti kandzsi első jelének kínai nevéből származik, és így benne foglaltatik az "O-Nin" fogalom szavakba foglalása. Ez a szó hangzik el köszöntésként elöljárók és tanulók között, a gyakorlóterembe történő be- és kilépéskor, formagyakorlat bemutatás előtt, oktatói magyarázat után.

Másrészről az "Oss" (hosszú ó-val kiejtve) Japán-szerte hallható szó általában sportolók, gimnazisták, egyetemisták, katonák, matrózok között. Ez a későn érkező, vagy lusta emberek köszöntése, ami az "Ohayo gozaimasu", azaz a jó reggelt szleng alakja. Emiatt jelentése talán a "Hogy ityeg" kifejezésnek felel meg, és így kiejtve a szó nyers jelentése miatt nem fogadható el a karate környezetében.

A Kyokushin karate iskolákban az "Oshi Shinobu" (OSU) jelentése többszörös: helyettesítheti az "igen", a "rendben", a "jó", a "megteszem", "kibírom", vagy az "elnézést" szavakat. Használható még "jó napot", "viszont látásra", "kérem, figyeljen rám", "megpróbálom", "gratulálok" értelemben is.

Az OSU filozófiai jelentése:

Az OSU türelmet, tiszteletet és megbecsülést jelent.

Az erős test és a szilárd lélek fejlesztéséhez szükséges végigjárni az embert próbáló gyakorlatokat. Ez elengedhetetlen, mivel el kell juttatnod magad addig a pontig, ahol úgy érzed elérted a saját határaidat, meg akarsz állni, fel akarod adni. Amikor eléred ezt a pontot, szembe kell szállnod magaddal, saját gyengeségeiddel és győznöd kell. Ehhez meg kell tanulnod a kitartást, de mindenek előtt meg kell tanulnod a türelmet. Ez a türelem maga az OSU!

Az ok, amiért kiteszed magad a nehéz gyakorlatoknak az, hogy törődsz saját magaddal, és az hogy törődsz saját magaddal azt jelenti, hogy tiszteled magadat. Ez az öntisztelet alakul át és terjesztődik ki az oktatók és a gyakorlótársak tiszteletévé. Amikor belépsz a Dojoba meghajolsz és Osu-val köszönsz. Ezzel jelzed, hogy tiszteled a Dojo-t és azt az időt, amit benne töltesz. A tiszteletnek ez az érzése maga az OSU!

A gyakorlatok alatt olyan keményen dolgozol, amilyen keményen csak tudsz, mert tiszteled önmagadat. Amikor befejezed a gyakorlást, meghajolsz oktatód és társaid felé, miközben még egyszer Osu-val köszönsz. Ezzel fejezed ki megbecsülésedet. A megbecsülésnek ez az érzése maga az OSU!

Ennélfogva az Osu nagyon fontos szó a Kyokushin karatéban, mert jelképezi a türelmet, a tiszteletet és a megbecsülést. Azért használjuk oly sokszor az Osu szót, hogy emlékeztessen minket ezekre a nélkülözhetetlen tulajdonságokra.

OSU

Kyokushin kata (formagyakorlatok)

Kyokushin kata
極真型

A kata szó "alakot", vagy "formát" jelent. A leíráshoz használt Japán "kanji" (képírás karakter, ami fent látható) a következő jelekből áll:

• 形 Katachi: jelentése "Forma"
• 刈 Kai: jelentése "Metszés"
• 土 Tsuchi: jelentése "Föld" vagy "Talaj".

Szó szerint fordítva, a kata jelentése: "A földet metsző forma". Magyar nyelven inkább az értelmezéssel egybekötött jelentést használják, mely szerint a kata jelentése: képzelt ellenféllel vívott, kötött mozdulatokból áló küzdelem.

A kata védések, rúgások és ütések sorozata, amelyeket egy vagy több állásban hajtunk végre közben előre, hátra vagy oldalra mozogva. A mozgások sorozata az adott formagyakorlattól függ. A védekező és támadó technikák aránya, az állások típusa, az alkalmazott mozgásirányok és az ütemezés minden formagyakorlatnak egyedi jelentést, értelmezést és karakter ad.

A katák gyakorlásán keresztül a hagyományos harci technikák tanulhatók meg. Az egyensúlyérzék, a koordináció, a légzéstechnika és a koncentráció is fejlődik a katák gyakorlásával. Tökéletesen végrehajtva, a kata kiváló fizikai erőgyakorlat, valamint nagyon hatékony formája a szellem és test edzésének. A kata testesíti meg a ren ma (folyamatos tökéletesítés) gondolatát – szorgalmas gyakorlással, a kata mozdulatai egyre finomabbá és tökéletesebbé válnak. A részletekre figyelés, amely a kata tökéletesítéséhez szükséges, egyben fejleszti az önfegyelmet is.

A koncentráción, elhivatottságon és a gyakorláson keresztül a tanulás egy magasabb szintje érhető el, ahol már a kata annyira beleívódott a tudatalattiba, hogy végrehajtásához nem kell tudatos figyelem. Ez az, amit a Zen mesterek mushin állapotnak (gondolatnélküliség) neveznek. A tudatos, ésszerű szellemfejlesztés nem állandó – ami kezdetben gondolkodást igényelt, az a végére memorizálódott, spontánná vált.

A hagyományos katák gyakorlása a karateka számára az ősi mesterek, a Kyokushin karate, és általában a harci művészetek előtti tisztelgés is egyben.

Alapok

A Kyokushin katáit eredetük és felépítésük alapján "Északi" és "Déli" formagyakorlatokra osztják.

Az északi formagyakorlatok hasonlóak a Shotokan karate formagyakorlataihoz, mivel ezek Masutatsu Oyama azon edzésein alapulnak, amikor Gichin Funakoshi mesterrel gyakorolt. Funakoshi mester ezeket a katákat az Észak-kínai kempoból, és a Shorin Ryu karate stílusból fejlesztette ki. A Shorin Ryu olyan okinawai karate stílus, amely a kínai Shaolin kempon alapul. Ezekben a formagyakorlatokban hosszú, mély állások, erőteljes védések és ütések találhatók.

Az északi katák:

• Taikyoku Sono Ichi, Ni and San
• Pinan Sono Ichi, Ni, San, Yon and Go
• Yantsu
• Tsuki no Kata
• Kanku Dai
• Sushiho

A déli formagyakorlatok Masutatsu Oyama azon tanulmányai alapján fejlődtek ki, amikor a Goju Ryu okinawai stílusát gyakorolta So Nei Chu mesterrel. Ezek a formagyakorlatok a Dél-kínai kempo leszármazottai. A mozdulatok ezekben a formagyakorlatokban körkörösebbek és lágyabbak, mint az északi katákban.

A déli katák:

• Sanchin no Kata
• Gekisai Dai and Sho
• Tensho
• Saiha vagy Saifa
• Seienchin
• Garyu
• Seipai

Jelentések

太極 Taikyoku szó szerinti fordítása "végső nagyság", és a kínai kanji jelét "Tai Chinek" kell ejteni. A Taikyoku szó áttekintést, vagy teljes nézőpontot is jelent – látni az egészet anélkül, hogy a részletekre koncentrálnánk, és kinyitni az elmét, a kezdő elméjét, szellemét. A kezdő szelleme iparkodik az edzéseken és az életben. A kezdő szelleme mentes az előítéletektől és nem ragaszkodik a szűk látókörhöz. A kezdő szellem nyitott a végtelen lehetőségekre.

平安 Pinan az okinawai kiejtése a béke és pihenés kanji jelének (amelyet Heianak kell ejteni Japán kiejtéssel). A kata a fizikai mozgáson keresztül vezet be a harci technikákba, a formagyakorlat célja a nyugodt, békés elme fejlesztése, valamint a test és a szellem közötti harmónia megteremtése.

三戦の型 Sanchin no Kata szó szerinti fordításban "három csata", vagy "három harc". Ez a legfontosabb kata némely okinawai karate stílusban, például a Goju Ryuban és az Uechi Ryuban, és valószínűleg ez az egyik legrégibb formagyakorlat. Egyes legendák szerint a Sanchin katát maga Bodhidharma alkotta a 6. század elején. A Sanchin kata három alapelem egyidejű fejlesztését kísérli meg:

• Az elme, a test és a technikák,
• A belső szervek, a vérkeringés, és az idegrendszer, valamint
• Három ki (belső energia) központ, amelyek megtalálhatók:
  • a fej tetején (tento),
  • a rekeszizomnál (hara), és az
  • alhasi üregben (tan den).

A Sanchin izommetrikus formagyakorlat, ahol minden mozgást az izmok teljes feszítésével kell végrehajtani, erőteljes mély légzés (ibuki) kíséretében, amely az alhasi üregből (tan den) indul. A Sanchin gyakorlása nemcsak a test erősödését eredményezi, de a belső energia (ki) magasabb szintű felhasználását, valamint a szellem és a test jobb koordinációját is.

撃塞大 Gekisai Dai - 撃塞小 Gekisai Sho legyőzést vagy elfoglalást jelent. A név egyrészt a Geki jelből származik, amely támadást, vagy meghódítást jelent, másrészt a Sai jelből, melynek jelentése erőd, vár (szó szerint fordítható még "zárt"-nak, "csukott"-nak, vagy "fedett"-nek is). A Gekisai szó jelenthet továbbá elpusztítást, lerombolást, vagy szétmorzsolást. A kata az erőt tanítja a mozgás folytonosságán keresztül, a változást és a különböző technikák használhatóságát. A támadás és a védekezés rugalmassága mindig legyőzi a merev és hajlíthatatlan erőt.

安三 Yantsu neve a Yan jelből – melynek jelentése biztos – és a Su jelből – melynek jelentése három – áll. A név egy kínai hadvezérre is utal, aki a XIX. században élt Okinawa szigetén. A yansu szó ugyanakkor jelenti még azt is, hogy "megőrizni a tisztaságot". Azaz a kata felhívja a figyelmet arra, hogy harcolni kell az alapelvek és az ideálok egyszerűségének fenntartásáért ahelyett, hogy a kapkodás miatt megalkuvásra kényszerülnénk.

安三 Yantsu突きの型 Tsuki no Kata a neve az ütések katajának (az egész formagyakorlat csak egyetlen rúgást és csak pár védést tartalmaz az ütések mellett). A Tsuki szó véletlent és szerencsét is jelent. A jószerencse és a szerencsés véletlen nem érkezik meg csak a várakozás alapján. Ebben a kataban minden ütés felidézi, hogy a saját határainkat romboljuk le, toljuk távolabb. Erős, folyamatos erőfeszítés kell a probléma megoldására, amely meghozza a jó szerencsét is.

安三 Yantsu転掌 Tensho forgó, vagy folyékony kezet jelent, szó szerint fordítva ez "forgó tenyér". A lágy, körkörös (yin) Tensho az ellentéte a kemény és egyenes (yang) Sanchin katának. A Tensho Masutatsu Oyama egyik kedvenc formagyakorlata volt, ezt tartotta a leginkább szükségesnek a haladóbb formagyakorlatok közül.

A Tensho látványosan jeleníti meg a karate definícióját. A Kínai kempoból származik, ahol a technikák alapja a pont és azon alapuló kör.

A Tensho a gyakorlás elsőrendű célpontja kell, hogy legyen, mert a karate gyakorlatok mögötti elméleti és pszichológiai tréning, a legfontosabb karate gyakorlatok alapvető elemei, amelyek átjárják a technikákat, valamint a védekezés és a támadás, amelyek közvetlenül az élő karatéhoz kapcsolódnak, mind-mind megtalálható ebben a formagyakorlatban.

Az, aki több ezerszer gyakorolta a Tensho katát és biztosan megértette elméletét, nem csak elháríthat bármilyen támadást, de saját előnyére használhat fel bármilyen támadást, és képes lehet saját maga tökéletes megvédésre.

安三 Yantsu最破 Saiha jelentése teljes pusztítás, megsemmisítő győzelem, vagy őrjöngés. A Saifa szó ezen kívül nagy hullámot is jelent és az IKF jelvényének alapja. Nem az a kérdés, mekkora a felmerülő probléma - türelemmel, megfelelő értelmezéssel, állhatatossággal (Osu) bárki felülemelkedhet rajta és legyőzheti, vagy keresztülverekedve magát rajta maga mögött hagyhatja.

観空大 Kanku Dai jelentése az ég vizsgálata. Szó szerint fordítva a Kan jelentése nézet, míg a Ku jelentése "világegyetem", "levegő", "üresség", vagy "valamitől mentes" (ugyanez a jel fordul elő a karate szó Kara tagjában). A kata első mozdulata az összeérintett, nyitott tenyerek felemelése a fej fölé, amelyeken keresztül a tekintet a világegyetemet és a felkelő napot látja. A jelentése az, hogy nem számít, milyen nehézséggel kell szembenézni, minden nap új, és az univerzum vár reánk. Semmi sem lehet olyan szörnyű, hogy a létezés alapvető igazságait kikezdje.

征遠鎮 Seienchin jelenthet távoli győztest és hódítót, vagy a lázadó előőrs megtámadását. A feudális Japánban, a szamuráj harcosok gyakran jártak több hónapos expedíciókra, amelyek alatt szükségük volt erejük és szellemük frissen tartására a hosszú idő alatt. Ez a kata hosszú és lassú, számos technikát hajt végre kiba dachiban (lovagló állás). A lábak általában nagyon elfáradnak ebben a formagyakorlatban, és erős akaraterő szükséges ahhoz, hogy befejezzük azt és ne adjuk fel. A Seienchin szó még az is jelentheti, hogy küzdelem a csatában.

五十四歩 Sushiho jelentése 54 lépés. A Sushiho egyrészt az Useshi, szóból származik, amely az okinawai kiejtése az ötvennégy kanjijának (Japánul Go Ju Shinek mondják), másrészt a Ho, jelből, amely lépést vagy sétát jelent. Más karate stílusokban ezt a haladó katát Gojushihonak nevezik.

臥竜 Garyu jelentése támaszkodó sárkány. A Japán filozófiában, a homályban maradó hatalmas embereket nevezik Garyunak. A sárkány borzasztóan erős, de a támaszkodó sárkány nem mutatja ki erejét, amíg nincs rá szükség. Hasonlóan, az igazi karateka sem hetvenkedik, kérkedik képességeivel. Sohasem felejti az alázatosság igaz erényét.

十八 Seipai az okinawai kiejtése a tizennyolc kanji jelének (Japánul Ju Hachinak kell ejteni). Más karate stílusokban ezt a formagyakorlatot néha Seipaitenek, (tizennyolc kéz) nevezik. A tizennyolcas szám a buddhista 6×3 fogalmából ered, ahol a 6 jelenti a színt, a hangot, az ízt, az illatot, az érintést és az igazságot, míg a 3 jelenti a jót, a rosszat és a békét.

Övvizsgák

Az övvizsgarendszer letölthető pdf formátumban innen.

A MAGYAR KARATE SZAKSZÖVETSÉG KNOCK DOWN VERSENYSZABÁLY KÖNYVE
(a Knock Down szabálykönyv átdolgozás alatt van!)

A VERSENYEK CSOPORTOSÍTÁSA

A versenyek neme

Knock Down karate versenyek rendezhetők férfiak és nők számára.

A versenyek fajtái

Házi versenyeken kizárólag ugyanannak a sportkörnek, vagy sportegyesületnek tagjai vehetnek részt. Az ilyen versenyek csak sportkörök, vagy sportegyesületek versenynaptárában szerepelnek.

Barátságos versenyeknek nevezzük azokat, amelyek a hivatalos versenynaptárban nem szerepelnek, amelyeken a sportkörök, vagy sportegyesületek alkalomszerűen, kölcsönös megegyezés alapján szerepelnek.

Meghívásos versenyek, amelyek országos, vagy valamely terület, stílusszervezet, szakmai stb. bajnoki címéért folynak.

Magyar Bajnokságot egy adott kategóriában évente csak egy alkalommal lehet rendezni, s annak adott kategória győztese viselheti a Magyar Bajnok megtisztelő megszólítást.

Megjegyzés: Magyar Bajnokságot egyedül a MKSZ jogosult kiírni, stílus tagszervezetek nem. Nemzetközi versenyek, amelyeken két, vagy annál több nemzeti válogatott versenyzői vesznek részt.

A versenyek jellege

A versenyek jellegük szerint lehetnek:

• egyéni
• csapat

Egyéni versenyeken a versenyzőket egyénileg nevezik, a verseny kiírás szerint meghatározott, vagy tetszés szerinti létszámban. A versenyzők egyéni teljesítményeit külön - értékelik és díjazzák. Csapatversenyre egy csapatot nevezhetnek a sportegyesületek (klubok) az alább meghatározott feltételek szerint.

A versenyen a csapatok teljesítményeit értékelik és díjazzák.

Csapatversenyeken a következő létszámú csapatok vehetnek részt: /Férfi és női csapat együtt versenyez súlycsoport nélkül/

Felnőtt férfi: 4 fő+1 fő tartalék
Felnőtt nők:1 fő+1 fő tartalék
Sérülés miatt lecserélt versenyző tovább nem mérkőzhet.

A csapatok eredményét /helyezését/ az egyes csapattagok eredményének együttes pontszáma határozza meg.

Egyéni győzelem egy pontot, a döntetlen és a vereség 0 pontot jelent a csapat számára.

A csapatmérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több győzelmet szerzett.

Döntetlen állása esetén először az ipponok száma mérvadó, másodszor a wazaarik száma dönt.

Abban az esetben, ha így sem dönthető el a mérkőzés, akkor a csapatok sorsolás által meghatározott újabb mérkőzéssel döntik el a versenyt. Ezt a mérkőzést az egyéni versenyszabályok szerint kell folytatni.

A csapatverseny úgy történik, hogy a csapat a vezető által a zsűrihez leadott lista sorrendjében mérkőznek a versenyzők.

A férfi és női csapatversenyeken a Knock Down szabályok alkalmazandók.

A férfi és női küzdelem 3 perc /mérkőzés eredménye döntetlen is lehet/.

Férfiak és nők övfokozati minimuma 4. kyu és 18 év /felnőtt korcsoport/.

VERSENYEK RENDSZERE

Knock Down karate versenyek rendezhetők:

• kieséses rendszerben /7 fő fölött/
• körmérkőzéses rendszerben /6 fő alatt/
• vegyes rendszerben /5-10 fő között/
• visszamérkőzéses /Brazil/ rendszerben.

A vegyes rendszer a kieséses és a körmérkőzéses rendszer keveréke.

A verseny rendszerét a technikai értekezlet jogosult kialakítani, kategóriánként lemérlegelt versenyzők létszáma alapján.

VERSENYEK RÉSZTVEVŐI

Versenyzők korcsoport beosztása:

• gyermek I. korcsoportba lép a versenyző a 10. életévének betöltését követő naptári év január 1-én
• gyermek II. korcsoportba lép a versenyző a 11. életévének betöltését követő naptári év január 1-én
• serdülő I. korcsoportba lép a versenyző a 12. életévének betöltését követő naptári év január 1-én
• serdülő II. korcsoportba lép a versenyző a 13. életévének betöltését követő naptári év január 1-én
• ifjúsági korcsoportba lép a versenyző a 14. életévének betöltését követő naptári év január 1én
• junior korcsoportba lép a versenyző a 16. életévének betöltését követő naptári év január 1-én
• felnőtt korcsoportba lép a versenyző 18. életévének betöltését követő naptári év január 1-én.

Versenyek szabályrendszerei

A MKSZ Knock Down karate versenyeken kétféle versenyrendszert különböztetünk meg az alábbiak szerint:

• Knock Down versenyek felnőtt és junior férfiak és nők számára
• könnyített Knock Down versenyek az ifjusági, serdülő és gyermek kategóriákban fej- és lábszárvédővel, továbbá tiltott a fej frontális és teljeserejű bármilyen rugással történő támadása.

Az övfokozat szerinti indulás feltételei a versenyeken:

• gyermek korcsoportokban 9. kyu a minimum
• serdülő korcsoportokban 8. kyu a minimum
• ifjúsági és junior korcsoportokban 6. kyu a minimum
• felnőtt korcsoportban 4. kyu a minimum.

A KNOCK DOWN VERSENYRENDSZERE

A versenyzés feltételei

A versenyző az alábbi feltételek együttes megléte esetén jogosult a MKSZ Knock Down versenyein indulni:

• az MKSZ tagja
• a szövetség által kibocsátott BUDO PASS-ban adott évre tagsági bélyeggel, hiteles övfokozati bejegyzéssel, és hiteles sportegyesületi (klub) bejegyzéssel, valamint érvényes sportorvosi "Versenyezhet" pecséttel rendelkezik
• a helyszíni sportorvosi vizsgálaton megfelelt
• a mérlegelési határidőn belül mérlegelt
• tiszta karate-gi (fehér)-vel és ápolt külsővel, rövid körmökkel jelenik meg
• nevezése a versenykiírás szerinti időben történt.

Fenti feltételek be nem tartása a versenyző kizárását eredményezi a versenyből.

FIZETENDŐ DÍJAK

Nevezési díjak maximum összege:

• gyermek-junior: 3.000,- Ft/fő
• C, B szabály rendszer: 4.000,- Ft/fő
• A felnőtt: 5.000,- Ft/fő
• CSB 10.000,- Ft/csapat.

Bírói napidíjak minimum összege:

• „C”: 5.000,-Ft
• „B”: 7.500,-Ft
• „A”: 10.000,-Ft
• „NK”: 15.000,-Ft
• főbíró: 20.000,-Ft.

A bírói díjak és útiköltség kifizetési módja: számla ellenében, megbízási díjként.

A VERSENY ELŐKÉSZÍTÉSE

Versenynaptár

A versenynaptárnak tartalmaznia kell minden korosztály és minősítési osztály versenyeit.
Az MKSZ minden évben összeállítja a sportág nemzetközi és hazai versenyeit, figyelembe véve az általa megrendezett versenyek sorrendjét, időpontját. A versenynaptárban szereplő időpontokhoz alkalmazkodva az MKSZ és az egyesületek bejelentik megrendezni kívánt versenyeiket, az időpont, a verseny helye és rendezője megjelölésével. E bejelentés végső határidejét, az MKSZ az érdekeltekkel hivatalosan közli. A határidőre beérkezett bejelentések alapján készül az országos versenyeket tartalmazó versenynaptár.

A versenyek engedélyezése

Az egyesületek által rendezett versenyek engedélyezését az MKSZ végzi. A versenykiírás két gépelt példányát, legalább 5 héttel a versenynaptárban feltüntetett időpont előtt az MKSZ címére kell eljuttatni. A beküldött példányokból a szövetség 1 példányt záradékolva visszaküld. A versenykiírás csak a záradékolt példány birtokában sokszorosítható. Határidő után beérkező versenykiírás csak egészen kivételesen, indokolt esetben látható el az engedélyezési záradékkal.
Az MKSZ a versenykiírást módosíthatja, ha az a szabályzattól eltérő vagy hiányos.
Minden versenyt rendező szerv köteles a versenykiírást a sokszorosított példányával együtt a szövetség címére megküldeni. Olyan versenykiírást, amely a versenynaptárban nem szerepel 5 héttel a verseny előtt kell beküldeni, az MKSZ -hez engedélyezésre.
Minden verseny bejelentésével egyidőben a versenybíróság kiküldését kell kérni, megjelölve a verseny pontos címét és a mérlegelés kezdési időpontját. Ha valamilyen okból a verseny elmarad, legkésőbb - a kiírt kezdési időpont előtt 1 héttel tartozik a rendező szerv az illetékes szövetséggel és az érdekelt egyesületekkel a verseny elmaradását hivatalosan közölni. Ennek elmulasztása esetén a felmerülő összes költség a rendező szervet terheli (versenyzők, vezetők, versenybírák költségei).

Nemzetközi versenyek engedélyezése

Egy karate versenyző vagy sportegyesület sem vehet részt más országban rendezett karate versenyen - szervezete írásos engedélyezése nélkül. A külföldön rendezett versenyre a meghívást nem lehet eljuttatni közvetlenül, sem valamely személlyel - főiskolán egyetemen vagy más szervezeten keresztül. Egyesület vagy versenyző nevezése, illetve részvétele kizárólag csak a meghívó ország szövetsége, illetve a meghívott egyesület vagy versenyző országának szövetsége közötti hivatalos úton történhet. Sportolók külföldi versenyeztetésének részvételével kapcsolatos valamennyi tárgyalást az érdekelt országok szövetségeinek kell lebonyolítania. E rendelkezés arra az egyetlen esetre vonatkozik, amikor a szövetség felhatalmazza valamelyik sportegyesületét arra, hogy levelezzen egy másik ország egyesületével egy verseny ügyében. Ez csak oly módon engedélyezhető, ha az érdekelt sportegyesület tájékoztatja a szövetséget a levelezésről. Ezek a szabályok egyaránt vonatkoznak edzőkre, versenybírákra, versenyzőkre és sportegyesületi vezetőkre. Nemzetközi versenyt a nemzetközi Knock Down szabályainak megfelelően kell lebonyolítani, ezt a tényt minden értesítésben fel kell tüntetni. Ha hazai szabályok szerint kerül egy NK verseny lebonyolításra, hasonlóan kell eljárni, de ebben az esetben a szabálykönyvet ki kell küldeni idegen nyelvű fordításokban a meghívott országok részére, illetve a kiírásban közölni kell a Nemzetközi Szabályoktól történő eltéréseket.

Versenykiírás

A versenykiírást időben kell elkészíteni, úgy hogy azt legkésőbb a verseny napja előtt 1 hónappal az érdekelteknek meglehessen küldeni

A versenykiírásnak tartalmaznia kell:

• a verseny pontos megnevezését
• a verseny célját (pl.: meghívásos karate verseny célja, hogy a sportolók közötti barátságot elmélyítsük és szép küzdelmekkel felkeltsük a szélesebb rétegek érdeklődését, stb.)
• a verseny idejét és helyét (itt fel kell tüntetni a verseny megnyitásának pontos idejét is)
• a verseny rendezőjét, a sportszervezet nevét (itt kell megjelölni a versenybíróság elnökének és a főbírónak a nevét)
• a verseny résztvevői (pontosan meghatározva a versenyzők nemét, kategóriáját, stb.)
• a verseny műsorát (az ünnepélyes kezdés és zárás módját stb.)
• a díjazás módját (meg kell határozni, hogy kik, hányan és milyen verseny díjakat kapnak)
• a költségeket (meghatározva, hogy a versennyel kapcsolatosan kit, milyen költségek terhelnek)
• a mérlegelés és orvosi vizsgálat időpontját, pontos időpont meghatározással
• a nevezés határidejét, pontos helyét és rendjét (itt kell feltüntetni, hogy a sorsolást hol, mikor, kinek a jelenlétében tartják)
• minden olyan jellegű közölnivalót, ami az eddig felsorolt pontokhoz nem tartozik, de a résztvevők szempontjából lényeges - "Egyebek" címen kell feltüntetni (pl.: szállás és étkezési lehtőséget stb.).

Hírverés

Versenyeket különféle módon /hirdetés, plakát, sajtó, rádió, stb./ lehet népszerűsíteni. A hírverés csak a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazhat, a közönség megtévesztését célzó valótlan adatokat tartalmazó hirdetés fegyelmi eljárást von maga után, amelyet a versenyt engedélyező szerv hivatalból megindít.
Hirdetményeket, falragaszokat csak az illetékes önkormányzati hivatal engedélyével szabad nyilvános helyen, közterületen kifüggeszteni. Utcai falragaszok, plakátok elhelyezésére kizárólag a Magyar Hirdető Vállalat jogosult.

Nevezés

A sportegyesületek (klubok), kötelesek a versenyen induló csapatokat, versenyzőket a versenykiírás követelményeinek megfelelően nevezni. A nevezéseket a rendszeresített és kiküldött nevezési lapon, feltétlenül olvasható aláírással, családi és keresztnevek feltüntetésével kell elkészíteni úgy, hogy a versenyt rendező szervnek vitatható problémát ne okozzon.

A nevezési lapon fel kell tüntetni:

• a nevező sportegyesület (klub), nevét és pontos címét
• a benevezett versenyző nevét, születési idejét
• övfokozatát /kyu, dan/, BUDO PASS számát
• melyik súlycsoportban kívánja a sportegyesület (klub) indítani.

A nevezési lapot géppel vagy tollal kell kitölteni és a nevező sportegyesület (klub) vezetőjének aláírásával, valamint bélyegzővel és dátumozással kell ellátni. Csapatverseny esetén a nevezésnek név szerint tartalmaznia kell, hogy kik és hányan vesznek részt a versenyen. A nevezéseket a nevező sportszervek kötelesek a nevezési határidő előtt a versenykiírásban megjelölt címre eljuttatni.
Nevezési határidő után érkezett nevezéseket csak abban az esetben szabad elfogadni, ha a nevező sportegyesület (klub) minden kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a nevezés a nevezési határidő lejárta előtt megtörtént.
Nevezés után a versenyzőnek a versenytől távol maradni csak orvosi igazolással lehet. Az igazolás hiányában a sportegyesület (klub), tartozik fegyelmileg felelősségre vonni a versenytől távol maradt sportolót.
Sportszerűtlen viselkedés, kicsinyes érdekek, személyi hiúság vagy haszonvágy miatt történő távolmaradás, illetve visszalépés fegyelmi vétségnek számít. Ugyancsak fegyelmi vétségnek számít mások visszatartása, vagy lebeszélése a versenyről, csakúgy, mint a tüntető távolmaradás a versenyzéstől és az ezzel való dicsekvés.
A barátságos és meghívásos / feltéve, ha nem név szerint történik a hívás / versenyek esetén elegendő a nevezésben csak azt feltüntetni, hogy szám szerint hány versenyző indul. Ilyen esetben az indulók nevét a verseny napján, mérlegelés előtt kell a versenybíróság rendelkezésére bocsátani.

A versenyzők indulási jogosultsága

A versenyzők indulási jogosultságának megállapítása a mérlegelés előtt történik.
A mérlegelő bíró csak a következő feltételeknek megfelelő versenyző indulását engedélyezheti:

• aki rendelkezik a sportegyesülete illetve klubja által kiállított egységes tárgyévre bélyeggel érvényesített BUDO PASS-al
• érvényes időszaki sportorvosi "Versenyezhet" engedéllyel rendelkezik
• a verseny előtti orvosi vizsgálaton versenyzésre megfelelet
• fegyelmi okból a versenyzéstől nincs eltiltva.

A versenyző csakis az igazolványban szereplő sportegyesület (klub) színeiben versenyezhet. A versenyzők indulási jogosultságának megállapításánál, amennyiben azok a jelen szabályokkal nem ellenkeznek, a versenykiírásban foglaltakat is figyelembe kell venni. Ilyen feltételek lehetnek pl. bizonyos versenyeredményeket elért versenyzők kizárása, vagy egy korcsoporton belül bizonyos korosztályok kizárása, vagy egyes súlycsoportok kizárása.

Mérlegelés

Mérlegelni mindenkor az orvosi vizsgálat előtt kell. A mérlegelést úgy kell megkezdeni, hogy az a verseny kezdete előtt egy órával befejeződjék.
A mérlegelést a mérlegelő bíró jelenlétében, a versenykiírásban megjelölt időpontban pontosan kell megkezdeni. A mérlegelést súlycsoportonként, alulról fölfelé kell elkezdeni, de a nevezett klubok sorrendjében is végrehajtható.
A versenyzőket ruházat nélkül kell mérlegelni.
A mérlegelésnél önműködő /automata/ mérleget használni tilos! /Kivéve hitelesített elektronikus mérleg/
Minden esetben olyan mérleget kell használni, amelynél a pontos súlyt le lehet olvasni /felrakható súlyokkal, vagy tolósúlyokkal működő, vagy digitális kijelzésű mérleg/.
A rendező szerv a versenyben résztvevők részére próbamérlegelési lehetőségről köteles gondoskodni, a hivatalos mérlegelés megkezdése előtt.
Mérleget a hivatalos mérlegelés előtt ellenőrizni kell. A beszabályozott mérleget kizárólag a mérlegelési bizottság, illetve annak tagja kezelheti.
A mérlegelésnél a mérlegelő bíró megbízottján, a mérlegelési bizottságon kívül az érdekelt sportegyesületek (klubok) egy-egy megbízottja jelen lehet, azonban az utóbbi vezetőnek a mérlegelésnél beleszólási joguk nincs. Vezetőknek a jegyzőkönyvekbe /mérlegelési/ betekintési joguk nincs, csak a sorsolás után a tájékoztatóbírótól szerezhetnek tudomást a súlycsoportokban indulók számáról. A versenyzők kötelesek pontosan a kitűzött időpontban mérlegelésen megjelenni és a mérlegelés után a versenyrendezőség rendelkezésére állni. Ha a versenyző a mérlegelési idő után érkezett, akkor saját hibájából elveszti indulási jogosultságát. Több napos verseny alkalmával a verseny második és minden további napján nincs mérlegelés, a verseny résztvevői azokban a súlycsoportokban küzdenek, amelyikben kezdtek.
Egy idényben /időszakon/ át tartó csapatbajnokság esetén a versenyzőket minden verseny /találkozó/ előtt le kell mérlegelni.
A mérlegelés eredményét a súlycsoportonként előkészített mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni. A versenyzők súlyát pontosan kilogramm és dekagramm beírásával kell feltüntetni. Hivatalosan a versenyző a mérlegelési időn belül többször is mérlegre állhat. A mérlegelési jegyzőkönyvet a mérlegelő bírónak kell aláírni.
Az orvosi vizsgálat eredményét ugyancsak a mérlegelési jegyzőkönyvbe kell bevezetni, mégpedig a versenyorvos a versenyre alkalmas versenyzők neve mellé "alkalmas", azoknak a versenyzőknek a neve mellé, akiket nem talált alkalmasnak "nem" záradékot köteles saját kezűleg bejegyezni és kézjegyével ellátni.
A mérlegelési jegyzőkönyvet a versenybíróság elnöke köteles a hivatalos jelentéshez csatolni. A mérlegelt versenyzők részére megfelelő helyet kell biztosítani a bemelegítéshez, ahol rajtuk és az edzőkön kívül csak a hivatalos személyek tartózkodhatnak, ha munkájuk azt szükségessé teszi. Ha a versenyző a nevezett súlyhatáron átesik, úgy a versenyből ki kell zárni!

Sorsolás

A sorsolást a versenykiírásban feltüntetett helyen és időpontban kell megtartani. A sorsolást a versenybírók végzik, a főbíró irányításával, a verseny megkezdése előtt /mérlegelés után/ legalább egy órával a résztvevő sportegyesületek (klubok) megbízottjainak jelenlétében.
A sorsoláson minden olyan sportegyesület (klub) képviselője jelen lehet, aki versenyzőjét a versenyre benevezte. Amennyiben valamelyik sportegyesület (klub) képviselője a sorsoláson nem jelenik meg, utólag a sorsolás miatt nem szólalhat fel és nem tehet észrevételt.
Egy személy több sportegyesületet (klubot) is képviselhet, ha a megfelelő megbízólevéllel rendelkezik. Csak a nevezési határidőig beérkezett, a versenybíróság által elfogadott és a mérlegelésen megfelelt versenyzők nevezését szabad sorsolni. Egyéni versenyeken, a sorsolást súlycsoportonként közvetlenül a mérlegelés után kell megtartani.
Sorsolás után a versenyzők nevét és sportegyesületét (klubját) a sorsolt a rajthelyeik szerint a számok növekvő sorrendjében, súlycsoportonként kell rávezetni a versenytáblázatra.
Az a versenyző, aki az első fordulóban nem kap ellenfelet, mint "erőnyerő" kerül tovább.
Azonos sportegyesületbe (klubba) tartozó versenyzők az első fordulóban nem sorsolhatók össze. Ezt a szempontot azonban csak az első fordulóban kell figyelembe venni.
Ha a sorsolás után valamelyik versenyző visszalép, fegyelmi eljárást kell indítani ellene és annak lefolytatásáig ki kell zárni minden további versenyzéstől.
Sorsolásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a verseny:

• egyenes kieséses rendszerben
• körmérkőzéses rendszerben
• vegyes /körmérkőzéses és kieséses/ rendszerben
• visszamérkőzéses /BRAZIL/ rendszerben történik.

A felsoroltaknak megfelelően kell a sorsolást végezni.

Ünnepélyes megnyitó

Minden versenyt ünnepélyesen kell megnyitni. A verseny színhelyét a lehetőségekhez mérten fel kell dísziteni. Nemzetközi versenyen a résztvevő országok zászlói a verseny területén legyenek elhelyezve.
A verseny ünnepélyes megnyitásához fel kell vonulni a vezetőknek, versenyzőknek, valamint a versenybíróságnak a számukra kijelölt módon és helyre. A versenyzők egységesen karate öltözetben vonuljanak fel. A versenyt a versenybíróság elnöke vagy a megnyitásra felkért személy nyitja meg.

A VERSENY SZÍNHELYE ÉS ESZKÖZEI

Versenytér

A verseny területe, a helyiség légköbméter - tartalma akkora legyen, hogy a verseny valamennyi résztvevője : versenyzők, versenybíróság, rendezőség, valamint a nézőközönség egészséges körülmények között, kényelmesen érezzék magukat.
A versenyteremben TILOS a dohányzás! Az épületben csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni!
A fűtésről hideg időben úgy kell gondoskodni, hogy a várakozó, levetkőzött versenyzők ne fázzanak meg.

A világítás megfelelő erősségű kell legyen, de olyan megoldással, hogy ne vakítsa a versenyzőket.
A küzdőtér közelében nem lehet olyan tárgy, amely a küzdőtérről esetleg kikerülő versenyző testi épségét veszélyezteti.
A versenytér és a nézőtér jól látható módon legyen elválasztva. A versenyen nagy gondot kell fordítani a közegészség védelemre is, így az ivó- és mosdóvíz ellátásra, a szemétgyűjtők elhelyezésére és az illemhelyek biztosítására.

Nézőtér

A versenyt rendező szerv köteles- a versenyszabályokban meghatározott pontok figyelembe vételével - a versenyt minden tekintetben előkészíteni.
A nézőtér és a küzdőtér elhelyezését tekintve:

• a küzdőteret úgy kell elhelyezni, hogy a közönség a nézőtér bármelyik pontjáról jól láthassa a küzdelmeket
• a közönség elhelyezésére szolgáló első széksorokat a küzdőtér szélétől minimum 3 méter távolságban kell felállítani, de minden esetben úgy, hogy a küzdelmet az ne zavarja
• a későn érkezőket úgy kell elhelyezni, hogy a verseny menetét ne zavarják
• biztosítani kell a tűzrendészeti és közrendészeti előírások betartását. A dohányzásra külön helyet kell kijelölni a törvény figyelembevételével. A versenyzők számára külön tartózkodási helyet /bemelegítő/ kell biztosítani a verseny színhelyén.

A mérkőzés területe

A mérkőzés küzdőterülete 8 x 8 méter oldalú négyzet.A küzdőterület lehet közvetlenül a sportcsarnok talaja /parketta, vagy műanyagborítás/ vagy tatami.
A küzdőterület szélét a talaj színétől jól elkülöníthető színnel kell jelölni. Tatami esetén 1 m-es piros jelző-szőnnyeggel kell jelölni. Abban az esetben, ha a küzdőterület emelt dobogón kerül helyezésre, akkor a küzdőterületen kívül legalább 2 m-es biztonsági sávot kell biztosítani. Ha a sportcsarnokban a verseny ideje alatt 2 vagy annál több küzdőterület kerül kijelölésre akkor a küzdőterületek között min. 2 m szabad területet kell biztosítani. A versenyzők indulóhelyét a küzdőterület közepétől 1,5 - 1,5 m-re 0,5 m-es vonalakkal kell jelölni.

Jelzőszalag

A vezetőbíró jobb oldalára szólított versenyző köteles piros jelzőszalagot kötni az övére hátul /a piros jelzőszalag mérete 70 cm hosszú legyen/.
A versenyen minden küzdőtérnél legalább 2 db. jelzőszalag legyen előkészítve, hogy egy versenyzőnek se kelljen várnia, amíg a másik leveszi a szalagot. A szólított versenyzők közül az első köti fel a piros jelző szalagot.

Karate gi

A versenyzők kötelesek az előírásnak megfelelő karate gi-t hordani.
A karate gi, amelyben a versenyző indul, a következő feltételeknek feleljen meg:

• a karate gi színe fehér
• a kabátot a derék körül öv tartja össze. A kabát két szárnyán végig 4 cm széles sálgallér többszöri tűzéssel ráerősítve
• a kabát ujjának bősége 3-5 cm. az alkar és az ujja rész között és olyan hosszú, hogy a könyök alatt legalább 4 cm-rel hosszabb. Tilos akár kívül akár belül zsebet rávarrni
• nem lehet rajta még elrejtve sem csat, gomb vagy bármilyen idegen tárgy
• amennyiben a versenyző karate gi-je nem felel meg a szabályzatnak, a vezetőbíró köteles elrendelni, hogy a versenyző a legrövidebb időn belül kicserélje a szabálynak megfelelően. A vezetőbírónak kötelessége a piszkos, színes karate gi-t tiszta, fehérre kicseréltetni
• a nadrágot fűzőkötéssel kell a derékhoz szorítani, melyet jó szorosan kell megkötni, hogy megakadályozza a nadrág leesését
• az övnek kétszer kell átérnie a testet úgy, hogy a csomó megkötése után mindkét szára minimum 15 cm. Hosszúságban lógjon. Az öv szélessége 4 cm. és nem készülhet selyem bevonatú anyagból
• a karate gi-t az övvel úgy kell rögzíteni, hogy az a küzdelem alatt lehetőleg ne csússzon ki
• a versenyzők minősítésüknek megfelelő színű övet kötelesek hordani
• a kanji, vagy egyéb stílusjelvény a szív felett hordható, egyesületi jelvény - legfeljebb 10 cm átmérőjű - a bal felkaron viselhető
• nemzeti címer CSAK A HIVATALOS NEMZETI VÁLOGATOTTAK részére engedélyezett a bal felkaron
• külföldi versenyen a nem válogatott versenyző, a bal felkarján a nemzeti színű szalagot, vagy címert viselheti.

Nők karate öltözete

Női versenyzőkre is teljes érvényűek a férfiak számára előírt szabályok, azzal a kiegészítéssel, hogy a karate gi alatt kötelesek fehér trikót viselni.

A VERSENYZŐ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A versenyző jogai

A verseny feltételeit, a lebonyolítás rendjét megismerni.
Használni a részére kijelölt öltözőt.
A benevezés szerinti súlycsoportban indulni.
Indokolt esetben a küzdelmet mérkőzés előtt, vagy közben feladni /ilyen esetben azonban kiesik a további küzdelmekből. /
Hivatalos mérlegelés előtt ellenőrző mérlegelést végezni.
Küzdelem közben - indokolt esetben vagy mérkőzések között - igénybe venni a versenyorvos segítségét.
Az edzőn keresztül kéréssel, vagy kérdéssel fordulni a versenybírósághoz.
Elért eredménye szerint az őt megillető címet, jelvényt, vagy kitüntetést viselni és díjkiosztásnál az érmet, oklevelet, tiszteletdíjat átvenni.

A versenyző kötelességei

Személyazonosságát igazolni a BUDO PASS-szal melyben folyó évi tágsági jogosultsága, érvényes sportegyesületei valamint "Versenyezhet" pecsét szerepel.
A nevezésnek megfelelő súlycsoportban indulásra jelentkezni és versenyezni, kivéve ha ebben orvosilag igazolt betegség akadályozza. A verseny előtti orvosi vizsgálaton részt venni.
Az előírásnak megfelelő sportszerű versenyöltözetben megjelenni.
A számára kijelölt helyen tartózkodni.
A szólítástól számított egy mérkőzés idején belül (2-3 perc) a küzdőtéren mérkőzésre megjelenni, különben elveszti a mérkőzést.
Megjelenni a küzdőtéren még akkor is, ha tudomása szerint ellenfele feladta a mérkőzést.
Nem kell megjelennie abban az esetben a küzdőtéren, ha a versenybíróság elnöke közli, hogy távol maradhat.
Egy versenyben csak egy - a benevezett és testsúlyának megfelelő - súlycsoportban indulhat a versenyző / kivéve a csapat és a súlycsoportnélküli versenyeket. /
Küzdőterületen a vezetőbíró utasításának, a küzdőterületen kívül pedig a versenybíróság elnöke, vagy a versenytitkár rendelkezéseinek kell eleget tennie.
A versenyszabályok szigorú betartásával küzdeni.
A versenyző mindenkor köteles a versenyen fegyelmezetten és sportszerűen viselkedni!

A Csapatkapitány

Csapatkapitányt csak a csapatversenyekre jelöl a klub vagy szakosztály.

Feladata:

• a versenyzők együtt tartása
• A rend és a fegyelem biztosítása csapattagjai sorában.

Jogai:

• segítheti versenyzőtársait, ha az a szabályokba nem ütközik
• az ünnepélyes felvonuláson a csapatkapitány a versenyzők élén halad, ha a rendezőségnek más kérése nincsen
• a csapatkapitánynak nincs joga a versenybírósággal kapcsolatot tartani, működését bírálni.

Az edző

Összefogja a szakosztály (klub) versenyzőit verseny előtt és alatt, joga van a versenyzőkkel maradni a mérkőzésük kezdetéig, a verseny előtti bemelegítést levezetni és a versenyzőket tanácsokkal ellátni. Minden olyan tevékenységhez joga van, amellyel a verseny sikerét és eredményességét biztosítja. Versenyen a részére kijelölt helyen, sportöltözetben és edzőcipőben a küzdőtér mellet ülhet a versenyzője oldali vonalon kívül minimum 1 méterre.
Versenyzőinek tanácsokat és utasításokat adhat. Versenyzőinek azonban csak úgy nyújthat segítséget és támogatást, ha azzal a verseny rendjét, a többi versenyzőt, a versenybíróság munkáját és a nézőket nem zavarja, ha tevékenysége nem ellenkezik a versenyszabályokkal. Az edző jogosult a versenybírósággal tárgyalni és panasszal fordulni a versenybíróság felé. Az edző dönti el a versenyzők súlycsoport szerinti beosztását, a csapat összeállítását és a tartalékok kijelölését.
A csapat összeállításáról készített névsort köteles a versenybírósághoz eljuttatni. Ha a verseny tartama alatta az edző megszegi a rá vonatkozó szabályokat, a versenybíróság elnöke figyelmeztetheti, ismételt szabálysértés esetén a verseny területéről kiutasíthatja.
Az edző fegyelmezetlenségével kapcsolatos minden intézkedést - a figyelmeztetést is - a verseny jegyzőkönyvében kell feltüntetni és a verseny befejezését követő 8 napon belül fegyelmi eljárást lehet elleni indítani.

A VERSENYBÍRÓSÁG SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Szervezeti felépítés

Vezető versenybírák

• versenybíróság elnöke
• versenybíróság elnökhelyettese
• főbíró
• versenytitkár /titkárok/, versenybírák
• vezető- és oldalbírák
• időmérő bírók
• tájékoztató bírók
• mérlegelő bírók

A verseny elnöke:
A rendezőszerv által felkért személy, feladata kizárólag protokoláris.

A versenybíróság elnöke:
A versenybíróság elnöke csak versenybírói minősítéssel rendelkező személy lehet.
Vezeti a versenyt, rendelkezései egyaránt kötelezőek a bírákra, a sportegyesületekre (klubokra) azok versenyzőire és vezetőire.

Működése során kötelessége, hogy:

• felülvizsgálja a verseny helyének szabályos előkészítését, amit a rendező szervnek kell biztosítani
• technikai felelőssel ellenőrzi a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket /jelzőövek, időmérő órák, gongok, védőfelszerelések, és személyi feltételeket/
• figyelemmel kíséri a verseny szabályos menetét és dönt a verseny folyamán felmerülő vitás kérdésekben
• a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálja és a főbíróval közösen azonnal dönt
• gondoskodik arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez.

A versenybíróság elnökének jogai

• megtilthatja illetve módosíthatja a verseny megkezdését, ha a verseny kezdetekor a helyszín a berendezés, a felszerelések vagy a személyi feltételek a verseny megkezdésére nem alkalmasak
• mindaddig nem adhat engedélyt a verseny megkezdésére, amíg a versenyorvos nincs jelen. Az egyes súlycsoportok versenyének megrendezését megtilthatja, ha csak egy, kettő vagy három induló van
• megváltoztathatja a verseny időrendjét, ha a verseny lebonyolítása ezt szükségessé teszi. A megváltozott időrendet vagy sorrendet a versenyzőkkel, illetve azok vezetőivel időben közölnie kell
• nem engedi versenyezni azokat a versenyzőket, akiknek életkoruk, minősítésük, felszerelésük vagy súlyuk nem felel meg a szabályoknak, illetve versenyfeltételeknek
• félbeszakíthatja a versenyt, ha annak lebonyolítását a közönség magatartása indokolja, ha a rend helyreállítása nem biztosítható, a verseny végleges befejezését is elrendelheti
• kizárni a versenyből és eredményét megsemmisíteni azoknak a versenyzőknek, akik súlyos szabálytalanságot, vagy feltűnő fegyelmezetlenséget, esetleg durvaságot követtek el a verseny folyamán /Megjegyzés: Eredmény megsemmisítése esetében, adott helyezés nem kerül kihirdetésre/
• engedélyezi és meghatározza a fotósok, filmesek létszámát és mozgáskörzeteit
• aláírja az akkreditációs névsort.

A versenybíróság elnökének kötelességei

• felülvizsgálni a verseny helyének szabályok szerinti elkészítését
• ellenőrizni a versenyhelyek állapotát, a küzdőteret, valamint a verseny lebonyolításához szükséges berendezéseket, felszereléseket /jelzőszalagok, időmérőórák, gongok, védőfelszerelések és személyi feltételek/
• figyelemmel kísérni a verseny szabályos menetét és döntetni a verseny folyamán felmerülő vitás kérdéssekben
• a beérkezett óvásokat haladéktalanul megvizsgálni és azonnal dönteni
• gondoskodni arról, hogy a versenyjegyzőkönyvet a verseny befejezésétől számított 6 napon belül saját aláírásával ellátva benyújtsák az illetékes szövetséghez.

A versenytitkár

Kisebb versenyeken a versenytitkár és titkár feladatkörét egy személy is elláthatja.
A verseny megkezdése előtt, meghatározott időben jelentkezik a versenybíróság elnökénél.
Vezeti a mérlegelési jegyzőkönyvet, elvégzi a versenyzők /csapatok/ sorosolását.
A nevezések alapján ellenőrzi a versenyzők megjelenését, személyazonosságukat, és a sportorvosi vizsgálaton történt megjelenésüket.
Elkészíti a mérkőzések lebonyolításához szükséges jegyzéket, versenytáblázatokat és egyéb kisegítő nyomtatványokat.
A verseny közben elkészíti az összesített versenyjegyzőkönyvet, vezeti a mérkőzések eredményeit és a különböző pontversenyeket.
Átveszi az esetleges óvásokat és azokat továbbítja döntés végett a versenybíróság elnökéhez.
Részt vesz a helyezések megállapításánál.
Biztosítja az esetleges bemutatók tárgyi és személyi feltételeit, gondoskodik a bemutató helyéről, annak baleset-, tűz- stb. védelméről.
Elkészíti a versenyjegyzőkönyvet és gondoskodik arról, hogy az illetékes szövetséghez, valamint a rendező sportegyesülethez (klubhoz) az eljusson.
Felelős a versennyel kapcsolatos írásbeli munkák vezetésének helyességéért, azok feldolgozásáért, a pontok összegzéséért, valamint az egyes indulók és csapatok eredményének megállapításáért.
Elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a versenybíróság elnöke megbízza őt.

A versenyorvos és az orvosi szolgálat

Versenyt csakis versenyorvos jelenlétében szabad megtartani, ezért minden versenyre sportorvosokról kell gondoskodni, mely a rendezőség feladata. Mentő biztosítása szintén a rendezőség kötelessége /a 6/1991/VII. 23. MKM Sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatokról (4. szakasz) rendelkezés alapján/.
Ha a verseny közben az orvos eltávozott, a verseny folytatását fel kell függeszteni mindaddig amíg az orvos nem áll ismét rendelkezésre.
Minden versenyen, mérlegelés előtt, a versenyzőknek orvosi vizsgálaton kell résztvenniük.
Az orvosi vizsgálatot a mérlegelő helyiségben kell megtartani. Az orvosi vizsgálatnál a mérlegelő bíró közreműködése szükséges.
A versenyzőket a mérlegelés sorrendjében kell orvosi vizsgálatra küldeni.
A vizsgált versenyzők nevét fel kell jegyezni és egyeztetni kell a mérlegelési jegyzőkönyvvel, majd az egyeztetés után záradékkal köteles ellátni és az orvos aláírásával igazolni.
Ha a versenyorvos egészségügyi problémát talál a versenyzőnél, nem engedélyezi annak versenyen történő indulását.
Tilos a versenyzőknek a verseny előtt vagy közben bármilyen serkentő szert /doppingot/ használni. Aki e tiltó rendelkezés ellen vét, szigorú fegyelmi büntetésben részesül.
Az orvos ellenőrzi, hogy a verseny színhelye megfelel-e az egészségügyi követelményeknek. Az egyes mérkőzéseken, annak tartama alatt, a versenyorvos a vezetőbíró felkérésére bármikor kezelésben részesítheti a versenyzőket. A versenyző egy mérkőzésen való orvosi kezelésének összes ideje nem haladhatja meg a mérkőzés idejét. Amennyiben az orvosi ellátás meghaladja a mérkőzés idejét a főbíró dönt a mérkőzés folytatásáról, annak esetleges felfüggesztéséről vagy befejezéséről. A versenyorvos a versenyző sérülését véleményezi és közölnie kell, hogy folytathatja a küzdelmet vagy sem. Amennyiben a versenyorvos nem engedi a versenyzőt tovább mérkőzni, az nem folytathatja a verseny.
Az orvos a verseny lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításáról beszámol a versenybíróság elnökének, aki csak ezután engedélyezheti a verseny lebonyolítását.

Rendezőség

A rendezőség feladata:

• a verseny színhelyének előkészítése
• a szükséges felszerelések biztosítása
• szabályszerűségük előzetes ellenőrzése
• a terem ízléses díszítése
• a nézők fogadása
• a verseny alatt a rend fenntartása
• a segédszemélyzet biztosítása
• az öltözők, fürdők előkészítése
• a versenybíróság elnöke utasításainak végrehajtása

Ha egy versenyző küzdelem közben megsérül és kórházi ápolásra szorul, a rendező szervnek kötelessége gyors elszállításáról gondoskodni. A rendező szerv felelős az időmérők és az időméréshez szükséges eszközök, zászlók, védőfelszerelések, jelzőszalagok stb. meglétéről gondoskodni.
A versenybírókat külön öltözőben kell elhelyezni, elválasztva a versenyzőktől és azok vezetőitől. Az ajtóra ki kell írni, hogy bírói öltöző és biztosítani kell, hogy oda csak a versenybírók léphessenek be.

Nézők

A nézők kizárólag a részükre kijelölt és fenntartott helyen tartózkodhatnak. A küzdőtértől legalább 3 méter távolságra lehet a nézők első sora.
A nézőknek a versenyeken fegyelmezetten és sportszerűen kell viselkedniük. Magatartásuk, buzdításuk és tetszésnyilvánításuk közben feltétlenül kerüljék a rendzavarást, a sport szellemével össze nem egyeztethető viselkedést, mellyel a versenyzőket vagy a versenybíróságot zavarhatnák, vagy befolyásolhatnák. Azt a nézőt, aki a mérkőzés rendjét sportszerűtlen magatartásával, megjegyzésekkel, vagy bármilyen módon zavarja, a versenybíróság elnöke kiutasíthatja. A nézőközönségre is kötelezőek a versenyszabályok és a terem rendtartása. A verseny színhelyén a közönség számára tilos a dohányzás és a szeszfogyasztás.

ÁLTALÁNOS VERSENYSZABÁLYOK

A mérkőzés ideje

A junior és annál fiatalabb korcsoportok, továbbá a felnőtt korcsoport mérkőzéseinek ideje a selejtezőkben 2, az elődöntőktől (az utolsó 8 versenyző), illetve körmérkőzés esetén 3 perc futó küzdőidő /yame és hajime között nem áll az óra csak, ha a vezető bíró jikan-t kér/.
Döntetlen esetén mindig 2 perc futó küzdőidő, azaz új mérkőzés /sai shiai/ következik. Ha a /sai shiai/ is döntetlen, a mérkőzést követő szétmérlegelés eredménye dönt úgy, hogy a versenyfelszerelésben kell mérlegelni a versenyzőket, és minimum 5 kg különbség kell, hogy legyen mindhárom súlycsoportban és mindkét nem esetén - köztük. Ebben az esetben a könnyebb versenyző győz. A súlycsoport nélküli versenyszámban 10 kg, illetve nőknél 7 kg különbség kell legyen.
Abban az esetben ha a súly nem dönt - és már sor került deszkák törésére -, az eltört deszkák számának összegét kell összehasonlítani. Amelyik versenyző több deszkát tört, az a győztes.
Ha ezek után sem dönthető el a mérkőzés, úgy 2 perc /encho sen/ hosszabbítás következik, mely után bírói döntéssel győztest kell hirdetni.
Megjegyzés: a sai shai tulajdonképpen egy rövidített új mérkőzésként értelmezendő - az encho sen pedig a sai shai hosszabbítása, ily módon a sai shai-ban szerzett találatokat és büntetéseket a versenyzők továbbviszik az encho sen-be, melyeket a bírák kötelesek figyelembe venni döntésük meghozatalakor.

Óvás

Óvást csak a versenyen résztvevő csapatok vezetői nyújthatnak be a versenybíróság elnökéhez. Az óvást a sportegyesület (klub) nevében írásban kell benyújtani.
Óvást benyújtani a nevezési határidőtől az eredményhirdetésig lehet.
Az óvás csupán a verseny rendezésére, menetére, résztvevőire és bírói műhibákra vonatkozhat. A bírák döntése ellen óvás nem emelhető!
A verseny lefolyása, annak valamely részlete vagy egyes versenyzők magatartása miatt - tehát a verseny megkezdésétől annak befejeztéig történő események miatt - óvást beadni csak az eredményhirdetésig lehet a versenybíróság elnökéhez.
A versenybíróság elnöke köteles a beadott óvások ügyében az eredmény kihirdetéséig döntést hozni és azt az eredményhirdetés előtt, az eredményhirdetésre összegyűlt versenyzők és képviselők előtt kihirdetni és megindokolni.
A bírói műhibákra bekövetkező óvás esetében a versenybíróság elnöke a főbíró bevonásával dönt.
A versenybíróság elnökének döntése végleges, fellebbezésnek helye nincs.

Díjazás

A versenyeken győztes, vagy helyezett versenyzők díjazásának mértékéről, a díjkiosztás helyéről és időpontjáról a versenykiírás intézkedik. Alapelv kell legyen, hogy a versenyző a díjakban a sportteljesítmények erkölcsi megbecsülését lássa.
Díjként érmek, jelvények, művészi és kulturális tárgyak, könyvek, emléktárgyak és oklevelek adhatók. Tiszteletdíjként pénzdíj is adható. Egyéni és csapatversenyeken az első három helyezettnek mindenképpen, súlycsoportonként 8 vagy ennél több induló esetén 2 harmadik helyezés is adható.
Egyéni versenyen legalább 4 induló versenyző esetén lehet csak az egyes versenykategóriákban /súlycsoport, stb./ legfeljebb három díjat kiosztani.
Emlékversenyeken a helyezett csapat minden tagja díjazásban részesül.
Csapatverseny esetén a legjobb egyéni teljesítményt külön is lehet díjazni.
Csapatversenyeken a mérkőző tartalékok részére is díjat kell kiadni.
Különdíjak is adhatók (pl. a legtechnikásabb, a legharcosabb, a legjobb törő, stb. címért).

A verseny befejezése

A verseny befejezése mindenkor ünnepélyes kell legyen. A helyezést elért és szólított versenyzők együtt vonulnak fel az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra. A tájékoztató bíró kihirdeti az eredményeket és a versenybíróság elnöke vagy az erre felkért személyek átadják a díjakat. Minden versenyző, aki nyert egy bajnokságot, vagy helyezve lett, meg kell, hogy várja a hivatalos díjkiosztást és részt kell vennie rajta. Az a versenyző aki a verseny színhelyét engedély nélkül elhagyja - mielőtt megtartották volna a díjkiosztást - elveszti jogát a díjazásra., kivéve indokolt esetben ( pl. kórházi kezelés sérülés miatt).

A VERSENY LEBONYOLÍTÁSA

A hazai MKSZ Knock Down versenyek kizárólag e szabálykönyv szerint rendezhetők és ez kötelező a MKSZ minden tagja /versenyző, edző, versenybíró, egyesületi vezető, vagy tag, néző, sportegyesület (klub) vagy egyéb más szerv/ számára.
A nemzetek közti és a nemzetközi versenyek a nemzetközi szabálykönyv szerint is rendezhetők.

VERSENYBÍRÁK

Az MKSZ Knock Down versenyein, illetve a különböző stílusszervezetek minősítő versenyein csak az MKSZ Bíró Bizottsága által bírói engedéllyel rendelkező, regisztrált bírók közreműködhetnek. Amennyiben a versenyen nem ilyen bírók tevékenykednek, a verseny nem minősülhet minősítő versenynek.

• Főbíró
• Vezetőbírók
• Oldalbírók
• Mérlegelőbírók
• Tájékoztató bírók
• Időmérő bírók

Főbíró

A verseny főbíráját a versenyt rendező szerv jelöli és kéri fel. A verseny főbírája nemzetközi bírói minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon.
Működése során köteles:

• a verseny megkezdése előtt eligazítani a versenybírókat, a verseny végén kiértékelni működésüket
• irányítani és beosztani a versenybírók munkáját a verseny alatt
• Versenybírói jelentését csatolnia kell a verseny jegyzőkönyvéhez

Jogai:

• kizárhatja a bíráskodásból azokat a versenybírákat, akik működésük során súlyos hibát /hibákat/ követtek el, fegyelmezetlenül viselkedtek, vagy a rájuk bízott feladatot nem tudták megfelelően ellátni
• a verseny folyamán átcsoportosíthatja a versenybírákat
• vitás esetekben a végső döntés joga mindig a főbíróé.

Vezetőbíró

A vezetőbíró legalább "A" kategóriájú minősítéssel kell rendelkezzen a Magyar Bajnokságon.
A vezetőbíró elindítja és megállítja a mérkőzést a következő módokon:

• vezényszavára: Nakai - a versenyzők belépnek a küzdőtérre és arccal a zsűri asztal felé megállnak, a vezetőbíró ellenőrzi a piros jelzőszalagot, az engedélyezett védőfelszerelést a szabályos gi-t, stb
• vezényszavára: Shomen ni rei - a versenyzők meghajolnak
• vezényszavára: Shushin ni rei - a versenyzők a vezetőbíró felé fordulnak és meghajolnak
• vezényszavára: Otogai ni rei - a versenyzők egymás felé fordulva meghajolnak
• vezényszavára: Kamaete - a versenyzők felveszik a küzdő állást
• vezényszavára: Hajime - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre
• vezényszavára: Zokko - a versenyzők folytatják a küzdelmet
• vezényszavára: Yame, S - a versenyzők abbahagyják a küzdelmet és visszaállnak a kiinduló helyükre
• vezényszavára: Hantei-O-Onegai-Shimasu - az oldalbírák lehajtott fejjel meghozzák a döntésüket
• vezényszavára: Hantei - zászlójukkal véleményt nyílvánítanak /ezután a vezetőbíró az oldalbírák és saját véleménye, a többségi elv alapján eredményt hirdet/
• vezényszavára: Lásd mint fent
• vezényszavára: Akushu - a versenyzők kezet fognak és kihátrálnak a küzdőtérről

A vezetőbíró a részére kijelölt vonalra, a zsűri asztallal szemben áll fel.
Az esetleges találatokat, figyelmeztetéseket, büntetéseket kihirdeti.
A vezetőbíró a verseny megkezdése előtt megvizsgálja a verseny színhelyét, a küzdőteret, hogy az a szabályoknak megfelelő méretű és elhelyezésű-e. Intézkedik, hogy az esetleges hiányosságokat megszüntessék. Tapasztalatait közli a technikai felelőssel, ha nem történik intézkedés, jelenti a versenybíróság elnökének.
A vezetőbíró formaruhában vezeti a mérkőzéseket.
Formaruha: sötétkék pantalló, sötétkék ing és fehér csokornyakkendő
A versenybírók mezítláb közreműködnek a mérkőzéseken.
Utcai cipővel, vagy tornacipővel a küzdőtérre lépni tilos, (erre az orvosok figyelmét is fel kell hívni!)

A vezetőbíró helye és funkciója

A vezetőbírónak általában a küzdőtéren belül kell tartózkodnia és teljes mértékben felelős a mérkőzés levezetéséért. A vezetőbírónak meg kell győződnie arról, hogy sem néző, sem szurkoló, sem fényképész nincs olyan helyen, ahol zavarná a küzdelmet, vagy balesetet okozna a versenyzőknek.
A mérkőzés végén az üdvözlési sorrend megfelel a mérkőzés kezdetén végrehajtottnak.
A mérkőzés végén a versenyzőknek utasítást ad a kézfogásra, majd a küzdőtér elhagyására.
Esetleg sérülés esetén orvosi segítségnyújtásért folyamodik a verseny orvosához. Az orvos döntése alapján a mérkőzés folytatását, vagy befejezését rendeli el.
Köteles figyelembe venni az oldalbírók jelzéseit a "döntés többségi elv alapján".
Az időmérő bíró jelzésére megállítja a mérkőzést.
Szükséges esetben felszólítja az időmérő bírót az óra megállítására.
Mozgásával kíséri a küzdelmet oly módon, hogy a legjobb rálátással bírjon arra.
Értékelhető találat, vagy intés esetén szóban indokolja döntését.
Javaslattevő joga van a versenybíróság elnöke felé a szándékos, súlyos szabálytalanságot elkövető versenyzőnek a versenyből való végleges kizárására.

Oldalbíró

Az oldalbírók legalább "A" kategóriájú bírói minősítéssel kell rendelkezzenek a Magyar Bajnokságon.
Az oldalbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken foglalnak helyet. Az értelem szerinti oldalon piros, illetve fehér zászlót tartanak a kézben, szájukban síppal, egyértelmű zászlójelzésekkel és ezzel egyidejű sípjelzéssel segítik a vezetőbíró munkáját. A vezetőbíró "Fukushin shugo" felszólítására a feltekert jelzőzászlókat székükre helyezve, a küzdőteret megkerülve a vezetőbíróhoz sietnek. A vezetőbíró kérdésére röviden és tömören véleményt nyilvánítanak. Az oldalbírók csak végszükség esetén avatkozhatnak be egy mérkőzés lefolyásába.

Mérlegelőbíró

A mérlegelés kezdete előtt negyed órával meg kell jelenjen a mérlegelés helyszínén.
Hitelesítenie kell a mérleget és ellenőriznie kell a mérlegeléshez szükséges formanyomtatványokat, és a mérlegeléshez szükséges személyzet meglétét / jegyzőkönyvvezetők, versenyorvos /
A mérlegelő bíró feladata, hogy ellenőrizze a versenyzők BUDO PASS-ában a sportegyesületi igazolást, a tárgyévi bélyeget, a "Versenyezhet" bejegyzést, övfokozatukat, korcsoportjukat, az esetleges eltiltásra vonatkozó bejegyzést és a nevezési lapról pontos súlyukat.
A mérlegelő bíró joga, hogy kizárja azon versenyzőket, akik a szabálykönyvben foglalt feltételeknek mérlegeléskor nem felelnek meg.
Aláírásával hitelesíti a mérlegelési jegyzőkönyvet.
A verseny rendezőjének legalább két mérlegelőbírót kell biztosítania különböző stílusszervezetből a pártatlanság biztosítása érdekében a Magyar Bajnokságon.

Időmérőbíró

Időmérő bírónak a versenybírók közül éppen a páston nem közreműködő kvalifikált bírót kell alkalmazni.
Az időmérő bíró a versenybíróság asztalának jobbszélén helyezkedik el. Közvetlenül előtte legyen elhelyezve a gong és a versenyóra /stopperóra/.
Az időmérőbíró a vezetőbíró "hajime" vagy "zokkó" vezényszavára elindítja az órát és azt csak annak újabb vezényszavára "Jikan" valamint "T" /time/ jelzés egyidejű felmutatásakor állítja meg.
A küzdőidő lejártakor két gongütéssel ad jelet, mire a vezetőbíró leállítja a küzdelmet.

A tájékoztatóbíró

Megvizsgálja, hogy rendben vannak-e a tájékoztatáshoz szükséges eszközök, gondoskodik az esetleges hiányosságok pótlásáról és a hibák kijavításáról.
Bemutatja a közönségnek a bírákat és a versenyzőket, a bírók bemutatása nevük, a versenyzők bemutatása pedig nevük, sportegyesületük (klubjuk) bemondásával történik.
Pontosan és szakszerűen tájékoztatja a nézőket a verseny állásáról, az indulókról, az indulók számáról és a versenyen elért eredményekről, s általában a verseny minden fontos eseményéről. Szükség esetén a szabályokról rövid és szakszerű tájékoztatást ad, vitás esetekben a döntés okát a nézőknek megmagyarázza.
Kellő időben felhívja a soron következő párokat, hogy készüljenek fel a mérkőzésükre.
Irányítja az eredményjelző tábla kezelését, gondoskodik arról, hogy a mérkőzések eredményét a táblán késedelem nélkül pontosan feltüntessék.
Engedélye nélkül a versenyen a hangszórót más nem használhatja és semmiféle tájékoztató tevékenységet nem folytathat.
Díjkiosztáskor bemondja a győztesek és helyezettek nevét, egyesületüket, (klubjukat), esetleges eddig elért kimagasló eredményeiket.

A BÍRÁSKODÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A Knock Down karate versenyek lebonyolításához hivatalos versenybíróságot kell kijelölni. A versenybíróság felkérése a rendező szerv feladata a MKSZ Bíróbizottságán keresztül.
A versenybírák időben történő meghívása a rendező szerv feladata, mely a versenykiírással egyidőben kell történjen.
A versenybíróság feladata, hogy működésével a szabályoknak megfelelően, pártatlanul valamennyi versenyző részére egyenlő versenyzési feltételeket biztosítson.
A versenyeken csak érvényes engedéllyel rendelkező - az MKSZ Bíró Bizottsága által kiadott licensz-szel regisztrált - versenybírák működhetnek.
Az a versenybíró, aki bármely okból a felkérésnek nem tud eleget tenni, fegyelmi terhe mellett köteles erről a rendező egyesületet értesíteni, hogy a helyetteséről időben lehessen gondoskodni.
A kijelölt és felkért versenybírák kötelesek a verseny színhelyén /ha egyéb intézkedést a versenyről szóló értesítés nem tartalmaz /, a verseny kezdete előtt 1 órával a verseny rendezőjénél jelentkezni.
A bírák határozott és a szabályok szellemének megfelelő helyes intézkedéseikkel, valamint a verseny területén tanusított fegyelmezett magtartásukkal mutassanak jó példát!
Tilos a versenybíráknak a versenyzőkkel, az edzőkkel vagy a közönséggel érintkezni a verseny folyamán!
Szabálytalan versenyzés, vagy fegyelmezetlen magatartás esetén a döntés joga a vezetőbíróé, küzdőtéren kívüli fegyelmezetlenség esetén a versenybíróság elnökéé.
Ha az egyes mérkőzések levezetésére kijelölt versenybírák feladatukat nem a szabályoknak megfelelően látják el -- részlehajlást vagy szándékos szabálysértést követnek el, vagy magatartásuk ellen kifogás emelhető - a verseny főbírája, tisztségükről azonnal leválthatja őket, súlyosabb esetekben ellenük fegyelmi eljárást indítványozhat.
A versenybírók minősítését - elméleti és gyakorlati tudásuk, rátermettségük alapján - a kijelölt tanfolyam elvégzése után a MKSZ Bíró Bizottsága állapítja meg és jogában áll ezen változtatni.
Versenybírák magatartása bírói tevékenységük közben mindig legyen határozott, feszes, ökonomikus, fegyelmezett és pártatalan!

A BÍRÓI JELZÉSEK ÉS VEZÉNYSZAVAK

A vezetőbíró jelzései

A mérkőzés kezdetén az öt bíró - vezetőbíró és 4 oldalbíró - a küdőtér szélén meghajol a közönség felé Shomen ni rei vezényszóra, melyet a vezetőbíró vezényel. Majd a vezetőbíró egy lépést hátra lép, bírótársai felé fordulnak és egymást üdvözlik. A vezetőbíró intésére elfoglalják a helyüket. Bíró csere esetén hasonlóan hagyják el a küzdőteret.
A vezetőbíró vezényszavára és kézmozdulatára /Shomen ni rei/ páros kézzel, nyitott tenyérrel a versenyzőket üdvözölteti. Majd Shushin ni rei és Otogai ni rei vezényszavakra páros, ökölbe zárt kézzel először maga, majd egymás felé tett mozdulattal meghajoltatja a versenyzőket.
Akik minden üdvözlési esetben hangos OSU köszönést hallatnak.
A vezetőbíró ügyeljen arra, hogy a versenyzők mindig a vonal mögött álljanak.
Hajime vezényszóra, gyaku tsuki ütést imitálva a vezetőbíró elindítja a küzcelmet.
A vezetőbíró mozgásával követi a küzdelmet, figyelve annak minden apró részletére.
Értékelhető találat, sérülés, szabálytalanság, kilépés, vagy más olyan esetben, ha azt úgy ítéli meg, Yame vezényszóval és kezét nyitva tartva, függőleges kéz-éllel fentről lefelé vágva megállítja a mérkőzést Yame, Soremade - vezényszavakat hallatva.
A vezetőbíró köteles arra ügyelni, hogy a versenyzők nem hallották tisztán a Yame vezényszót lépjen a versenyzőkhöz és válassza szét őket, az esetleges sérülések elkerülése végett.
Yame után a versenyzők visszaállnak a részükre kijelölt vonal mögé.

Ippon kihirdetése

A vezetőbíró nyitott tenyérrel ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját ferdén magasra lendíti és kb. 1 másodpercig ott tartja, közben aka /shiro/ ippon szavakkal hirdeti ki a győztest.

Waza-ari kihirdetése

A vezetőbíró nyitott tenyérrel ellentétes vállától indítva a versenyző oldali karját vízszintesen a versenyző felé lendíti és 1 másodpercig ott tartja, közben aka /shiro/ wazaari szavakkal hirdeti ki a találatot.

Awazate ippon kihirdetése

Két wazaari találat awazaate ippon értékű. A vezetőbíró először a wazaarit, majd közvetlenül utána az awazaate - ippont hirdeti ki. A vezetőbíró minden értékelhető találat esetén nevezze meg a találat fajtáját is. /Pl. aka shudan mawashi geri wazaari./ A vezetőbíró bírói döntés esetén aka /shiro/ no kachi szavakkal hirdet győztest az ippon hirdetésével azonos kézmozdulat kíséretében.

Döntetlen kihirdetése

A mérkőzés végén döntetlen állása a vezetőbíró zárt keresztezett kézzel maga előtt hikiwake szóval hirdet döntetlent. Hosszabbítás esetén a versenyzők felé mutatja a hosszabbítás idejét.

Figyelmeztetés enyhe szabálysértés esetén

Yame után a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetőbíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetésének tárgyát /pl. jodan kontakt/ ujját figyelmeztetően inti felé.

Chui kihirdetése

Yame uán a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonal mögé, majd a vezetőbíró a szabálytalan technikát alkalmazó versenyző felé fordulva, megnevezve figyelmeztetése tárgyát /pl. fogás/ azonos oldali karját behajlított állapotból gyors mozdulattal kinyitja, mutatóujjával a versenyző hasára mutatva és chui ichi, vagy chui ni figyelmeztetést mond.

Genten kihirdetése

A chui-hoz hasonlóan, csak a versenyző arcára mutatva, genten ichi, vagy ni intést mondva hajtja végre a vezetőbíró /megjegyzés: Chui ni, azaz két chui genten ichi, azaz egy genten, amely esetben a chuit és a gentent is ki kell hirdetni a fentiek szerint gyors egymásutánban/.

Shikkaku kihirdetése

Leléptetés esetén a fentiekhez hasonlóan jár el a vezetőbíró, azzal a különbséggel, hogy a büntetett versenyző felé magasan mutatóujjal - az ipponhoz hasonlóan - mutat és "Shikkaku" vezényszót alkalmaz. Ezután a másik oldali versenyzőnek hirdet győzelmet a bírói döntéshez hasonlóan.

Kilépés kihirdetése

Ha a versenyző elhagyja a küzdőteret, a vezetőbíró megállítja a mérkőzést, a versenyzők visszaállnak a kijelölt vonalra, majd a vezetőbíró "Jogai" szóval figyelmeztet és ujjával a versenyző oldali vonalra mutat, szükség esetén intést is hirdetve.

A mérkőzés vége

A gong, duda vagy síp kettős jelzésére, illetve a babzsák küzdőtérre történt bedobására a vezetőbíró Yame vezényszóval megállítja a mérkőzést. A versenyzőket a zsűriasztal felé fordítja, a küzdővonlalra hátralépva Hanti-O-Onegai-Shimasu vezényszóval döntésük meghozatalára szólítja fel az oldalbírókat.
Hantei, valamint kettős sípszavára az oldalbírók zászlójelzéseikkel döntenek, a vezetőbíró összeszámolja az oldalbírák döntését oly módon, hogy hangos Aka, Shiro ill. Hikiwake vezényszavakat hallatva mutatja az oldalbírók döntését, utoljára hagyva saját döntésével megerősített, a többségi elv alapján hozott ítéletet. /Pl. Aka, ichi - arra a bíróra mutatva aki Aka-t jelölte meg győztesnek - Shiro , ichi, ni, - ichi, ni, magára mutatva Shusin, san: Hikiwake/
Hosszabbítás esetén mindkét kezével jól láthatóan mutatja a hosszabbítás idejét, és Hajime vezényszóval indítja a küzdelmet.
Győzelmet oly módon hirdet, hogy a vonalról előre lépve jobb ill. bal karját az ellentétes válltól indítva fölfelé 45 fokos szögben tenyérrel lefelé kilendíti. Győztes hirdetése után a kezdethez hasonló módon üdvözölteti a versenyzőket a zsűriasztal, önmaga és egymás felé, majd két kezét összefogva Akushu vezényszóval felszólítja a versenyzőket a kézfogásra.

Idő kérése

A vezetőbíró az időmérő bíró felé fordulva két nyitott kezével "T" betűt alkotva "Jikan" szóval állítja meg az órát /a "T" az angol time szó nemzetközi jelzése/.

Az oldalbírók behívása

A vezetőbíró, hogy kikérje oldalbíró véleményét, minden esetben nyitott tenyérrel maga felé intés Fusushin szóval hívja őket magához. /Megjegyzés: A bírók közti szóváltás minden esetben a küzdőtér széléhez közel kell történjen, hogy a versenyzők azt ne hallhassák.

Az orvos behívása

Esetleges sérülés esetén a vezetőbíró megállítja a küzdelmet és hangos "Orvos" felszólítással behívja a küzdőtérre az orvost /a nem sérült versenyzőt a pást közepének háttal leülteti sei za-ba./
Segédkezik az orvos tevékenységében, kikéri a véleményét a mérkőzés folytatását illetően, és azt figyelembe véve dönt.

Az oldalbírók jelzései

Az oldalbírók a küzdőtér sarkain elhelyezett székeken egyenes háttal, nem keresztezett lábbal foglalnak helyet, nyakukba akasztott síppal /melyet küzdelem közben szájukba tartanak/.
Kezükben értelem szerinti oldalon a piros illetve fehér zászló van.
Határozott zászlójelzéseikkel és ezzel egyidejű sípszóval kötelesek észrevételeiket megtenni.
Minden esetben kötelesek szoros együttműködéssel segíteni a vezetőbíró munkáját.
A vezetőbíró felszólítására: "Hantei-O-Onegai-Shimasu" - a látottak alapján hozza meg a döntését, majd a vezetőbíró "Hantei" vezényszavára, vagy kettős sípjelére (hosszú és rövid ) határozott zászló lendítéssel nyílvánitja ki döntését. A vezetőbíró kézjelére, vagy sípjelére leengedi alaphelyzetbe zászlóját.

A töréstechnika bírói munkája és jelzései

A törést egy arra kijelölt bíró irányítja úgy a versenyzők, mint a törőhelyeken közreműködő bírók, illetve segédszemélyzet vonatkozásában.
A töréstechnikánál közreműködő bírók megvizsgálják a törendő anyagot, nem repedt-e, nem csomós-e, mérete megfelel-e a követelményeknek. - Ellenőrzik az alátámasztást és elhelyezik rajta a kívánt mennyiségű deszkát- - Engedélyt adnak a versenyzőknek esetleges rongy vagy egyéb puha anyag használatára.
A versenyzőket nem engedik a törendő deszkához nyúlni.
A törést vezető bíró jelt ad a töréstechnika megkezdésére. Sikeres törés esetén ("Kansui") vezényszóval hirdeti ki, hogy a versenyző eltörte a feltett mennyiséget és a jegyzőkönyv vezető felé ujjával mutatja az eltört deszkák számát.
Sikertelen törés esetén ("Shippai") vezényszóval hirdeti ki a sikertelenséget, ezután a versenyzőnek az ismételt vezényszó elhangzása után van még egy lehetősége, hogy a felrakott új minimum deszkát eltörje. Sikeres törés után a bíró Sei za-ba ülteti a versenyzőket.
A töréstechnika megkezdése előtt és annak befejeése után a felsorakozott versenyzőket meghajoltatja a közönség felé Shomen ni rei és Mawatte rei vezényszóval.
A töréstechnikánál közreműködő bíró irányítja a segédeket, akik az előkészületeket, illetve a szemét eltakarítását végzik.

A GYŐZELEM ELDÖNTÉSE

A teljes értékű (Ippon) győzelem

Ha egy versenyző a földre került vagy állva maradt ugyan egy vagy több szabályos hatékony technikától és a mérkőzést 5 mp-en belül nem tudja folytatni, a vezetőbíró Ippont hirdet.
Ha a versenyző 3 mp-en belül feláll, de olyan sérülést szenvedett, mely alkalmatlanná teszik őt a további küzdelemre, a vezetőbíró Ippont hirdet.
Ha egy versenyző feladja a küzdelmet, ellenfele Ipponnal győz.

A félértékű (Waza-ari) győzelem

Ha egy versenyző földre kerül egy vagy több szabályos hatékony technikától, de a mérkőzést 5 mp-en belül folytatni képes, a vezetőbíró Wazaari-t hirdet.
Ha egy versenyző nem kerül a földre valamely technikától ugyan, de megroggyan, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.
Ha egy versenyző lábsöprés következtében a földre kerül, és ezt jó időben kontrollal végrehajtott valamilyen gedan technika követi az érvényes testfelületre, a vezetőbíró Wazaarit ítélhet.
Két Wazaari Awazate ippon győzelmet jelent.
Fél értékű találat esetén kizárólag a vezetőbíró adhat engedélyt a mérkőzés folytatására.

Győzelem bírói döntéssel

Teljes értékű Ippon fél értékű Wazaari pont nélkül is eldönthetik a bírók a mérkőzés kimenetelét a küzdőidő lejártával, ha az egyik versenyző magasabb szintű küzdőtechnikát, nagyobb kondiciót és jobb harci szellemet mutat be ellenfelénél.
Megjegyzés: a vezetőbíró győzelmet hirdethet a küdzőidőn belül is, ha a fentiek alapján oly nagy a különbség a két versenyző között, hogy az valamelyik versenyző testi épségét súlyosan veszélyezteti. /tecnikai KO/
Győzelem bírói döntéssel csak a vezetőbíró, az oldalbírók többségi véleménye alapján hozható.

BÜNTETÉSEK

Figyelmeztetés /Chui/

Chuit lehet ítélni:

• enyhe szabálysértésért
• ruhafogásért
• nyitott kézzel történő lökdösődésért
• nyak vagy a fej fogásáért
• az ellenfél kezének, karjának, lábának fogásáért, ha az hosszabb idejű, mint egy mp.
• passzív magatartásért
• menekülésért
• a mérkőzés területén bárminemű beszédért
• minden olyan esetben, amit a bírák úgy ítélnek meg.

Intés /Genten/

Gentent lehet ítélni:

• súlyos szabálysértésért
• ha a versenyző szabálytalan technikával sérülést okoz, de ellenfele folytatni tudja a versenyt
• ismételt szabálysértésért
• a fej és a nyak bármilyen kéztechnikával történt támadásáért
• a lágyék támadásáért
• a gerinc támadásáért
• a térd támadásáért
• dobásokért, melyeket ruhafogással hajtottak végre
• a nyak és a fej fogásáért, ha azt valamilyen technika követi
• földre került versenyző kontakttal történő támadásáért
• minden olyan esetben, amelyet a bírák úgy ítélnek meg
• 2 chui = 1 genten

Megjegyzés: Abban az esetben, ha az egyik versenyző nem szándékos, de súlyos sérülést okoz ellenfelének, mely kapcsán az képtelen folytatni a versenyt, az okozó versenyző gentennel büntetendő /szándékosság eldöntésénél minden körülményt figyelembe kell vegyenek a bírók./

Leléptetés /Shikkaku/

Shikkakut lehet ítélni:

• szándékos súlyos szabálysértésért
• ha a versenyző szándékos szabálytalan technikával ellenfelének olyan súlyos sérülést okoz, hogy az nem tudja folytatni a versenyt
• ha a versenyző nem veszi figyelembe a vezetőbíró utasításait
• győzelem bírói döntéssel a küzdőidőn belül
• 4 chui = 2 genten = shikkaku
• ha a versenyző(k) magatartása ellenkezik a karate do szellemével
• ha a versenyző a szőnyegre szólítást követő 3 percen belül nem jelenik meg, a vezetőbíró Kikent és Kachit hirdet
• minden olyan esetben, amelyet a bírók ítélnek meg.

A Chui, Genten, Shikkaku beszámítása a mérkőzés végeredményébe

Egy chui és (vagy) egy genten a verseny végeredményét kötelezően nem befolyásolja. A bírák a látott teljesítmények alapján legjobb megítélésük alapján döntenek (megjegyzés: a bírák figyelembe kell vegyék döntésükkor, hogy a szabálytalanságok jellege milyen volt, azok milyen mértékben hátráltatták a vétlen versenyzőt, illetve a büntetett versenyző milyen közel került a leléptetéshez). Abban az esetben, ha egy versenyző szerez 3 Chuit, vagy 1 Gentent és 1 Chuit, meg 1 Waza-arit is, akkor más találat híján győztesnek kell kihirdetni.
Abban az esetben, ha a Sai shiai is döntetlen és Encho sen-re kerül sor a Sai shiai alatt szerzett büntetéseket magával viszi a versenyző (Sai shiai új mérkőzés, az Encho sen hosszabbítás).
Ha egy versenyzőt leléptetnek, akkor az ellenfele teljesértékű Ipponnal győz.

Kilépések (Jogi) megítélése

Ha az egyik, vagy mindkét versenyző mindkét lábával elhagyta a küzdőteret, kilépésnek minősül.
Abban az esetben, ha az egyik versenyző már kilépett a küzdőtérről, de a Yame vezényszó előtt bármelyik versenyző érvényes technikával találatot visz be, a találat értékelhető. Azt a versenyzőt, amelyik szándékosan kitolja ellenfelét a küzdőtérről, már az első esetben figyelmeztetni, később büntetni kell.
Megjegyzés: A bírók kötelesek következetesen megítélni és büntetni a kitolás /nem effektív technikák/ tényét. Ilyen esetekben nem lehet hol az egyik versenyzőt kilépésért, hol a másik versenyzőt tolásért büntetni. Tolás következtében küzdőtéren kívülre kerülés nem számít Jogai-nak.
Ha egy versenyző gyors, ügyes folyamatos oldalazással véletlenül elhagyja a küzdőteret egy rövid időre, nem kell Jogai-t ítélni.
Abban az esetben, ha a kilépések a küzdelem felvételétől való tartózkodást mutatják /passzivitás, félelem, menekülés, helytelen taktika, stb./ a bírók meginthetik a vétkes versenyzőt.

Tiltott technikák

• tilos a fej és a nyak támadása bármilyen kéztechnikával
• tilos az ellenfelet nyitott vagy zárt kézzel nyomni, lökni
• tilos ruhát fogni, rángatni az ellenfelet
• tilos az ellenfél kezét, karját, lábát fogni tovább, mint egy mp.
• tilos a lágyék támadása
• tilos a gerinc támadása
• tilos a hát támadása könyökkel
• tilos a földre került ellenfelet kontakttal támadni
• tilos fejjel támadni
• tilos földről támadást indítani /kivéve védekező testhelyzetet/
• tilos a szükségtelen ismételt földre esés
• tilos a gyakori kilépés
• tilos a térdek támadása, ha a láb a földön van
• tilos a nyak és a fej fogása
• ifjúsági és junior férfi versenyeken tilos a fej erős kontakttal történő támadása /max. bőr érintés engedélyezett/.

Támadható testfelületek

Támadható a test teljes felülete - kivéve a gerinc, a lágyék, a térd egyenes technikával történő támadása, illetve bárminemű kéztechnikával a fej, az arc és a nyak.

Kötelező védőfelszerelések

Herevédő:
A herevédő kemény műanyagból készüljön.
Elhelyezése vagy a fürdőnadrágban vagy speciálisan erre a célra készült tartóban a dogi nadrág alatt történjen. Viselése fiú és férfi versenyzők számára kötelező!
Mellvédő:
A mellvédő kemény egybefüggő műanyagból készült legyen, mely nem takarja a gyomorszájat. Női versenyeken használata kötelező!
Megjegyzés: bandázs / fásli /, ragtapasz, ill. egyéb védőfelszerelés nem engedélyezett, csak orvosi engedéllyel a második küzdelemtől. Egyéb tárgy /óra, lánc, ékszer stb. / viselése tilos. Hachi maki / hajpánt / csak indokolt esetben viselhető.
Fejvédő:
Fejvédő viselése kötelező a gyermek, serdülő és ifjusági korcsoportoknál! Anyaga csak bőrrel, vagy műanyaggal borított szivacs lehet, mely minimálisan fedi a homlokot, a halántékot, az állat és a tarkót, de biztonságos kilátást kell biztosítson a versenyzőnek és megfelelően rögzíthető kell legyen.
Lábszárvédő:
Használata kötelező a gyermek, serdülő és ifjúsági korcsoportoknál! Anyaga vászonnal, vagy gumírozott vászonnal borított szivacs kell legyen, mely a sípcsontot és a lábfejet be kell fedje. Rögzítése biztonságos kell legyen, hogy a rendszeres igazítása ne vegyen el a mérkőzés idejéből.
Fogvédő:
Használata minden kor és nem csoportban engedélyezett, de nem kötelező.

Töréstechnika

Töréstechnika csak Magyar Bajnokságon /Kyokushin Kumite/ kötelező. A töréstechnikához 30 cm széles, 20 cm hosszú, 24 mm vastag száraz fenyődeszkát kell biztosítani, melynek mindkét felülete gyalult és lehetőleg csomómentes, amelyet a rendezőség köteles biztosítani. Alátámasztásul minden töréshelyhez lehetőleg egy tömbből készült olyan szilárd támaszokat kell használni melyek oldalélei különböző méretűek, így a különböző törésszámok magasság követelményeinek is megfelelnek.
A rendezőségnek gondoskodni kell kisegítő személyzetről, és a szemét elhelyezésére szolgáló tárolóedényről.
A töréstechnikát háromféle módon kell végrehajtani:

• ököl /seiken/
• kézél /shuto/
• könyök /hiji/

Minden férfi versenyen a súlycsoportokban három deszkán, míg a női versenyen két deszkán kell töréskísérletet tenni a versenyzőknek.
Minden versenyző annyi deszkát kérhet felrakásra amennyit akar, azonban sikertelen törés esetén a második kísérletre már csak a minimumot kísérelheti meg eltörni.
Azt a versenyzőt, aki második kísérletre sem képes eltörni a minimum deszkákat, kísérlete 0 pontot ér.
A tört deszkák száma összeadandó és a versenyző az össz deszkák számával vesz részt a versenyben. Két sikertelen /0 pontos/ töréskísérlet a versenyző kizárását eredményezi.
Döntetlen esetén, ha az első hosszabbítás után sem dőlt el mérkőzés, tehát a mérlegelésnél nem vol 5 kg, ill. az abszolút versenyen 10 kg különbség, az eltört deszkák száma dönti el a mérkőzést.
Töréstechnikát csak az utolsó, 8-as táblán kell megkezdeni, illetve az alatti létszám esetében a 4-es táblán is megkezdhető.
A három törésszámot a kijelölt fordulók között egyszerre kell végrehajtania a versenyzőknek.
A töréstechnikát a versenyzőknek a Hajime vezényszótól számított 1 percen belül végre kell hajtani. Hajime előtti törés érvénytelen és sikertelennek számít.
A versenyző a vezetőbíró engedélyével használhat puha rongyot, amelyet a bíró helyezhet el a deszkákon.
Abban az esetben, ha a versenyző nem tudta átütni a deszkákat, de azok megrogytak, a segédbírónak kell ellenőriznie a deszkákat egyenként. Ha egy olyat is talál, amely kézzel nyomva nem törik el, a törés érvénytelen.

Sérülések, balesetek a mérkőzés alatt

Abban az esetben, ha egy versenyző könnyű sérülést szerzett, de nem olyat, amely alkalmatlanná tenné a további küzdelemre, de ennek ellenére saját kérésére feladja a küzdelmet, vesztesnek kell kihirdetni.
Olyan sérülés vagy sérülések elszenvedéséért a mérkőzés alatt, amelyért nem tehető felelőssé az egyik versenyző sem, vagy mindkét versenyző egyszerre sérül ugyanabban az időben mindkettő azonos felelőségére, azt a versenyzőt, aki a mérkőzés abbahagyását kéri, vesztesnek kell kihirdetni.
Abban az esetben, ha szerencsétlenség vagy baleset történik mérkőzés alatt egyéb tényező miatt vagy külső behatásra, a mérkőzést döntetlenné kell nyilvánítani. Az a versenyző, aki képtelen folytatni a mérkőzést valamilyen sérülés miatt, vagy engedélyt kér a mérkőzés befejezésére, vesztesnek kell nyilvánítani. Ezzel a további küzdelemből is kizárja magát.

Lehetőségek, amelyekkel a szabályok nem foglalkoznak

Ha olyan helyzet adódik a verseny alatt, mellyel a szabálykönyv nem foglalkozik, azt a versenybíráknak a főbíró bevonásával meg kell tárgyalniuk és a döntést meg kell hozniuk.

Fegyelmi rendelkezések

Mindazon személyre, szervezetre, aki Knock Down karate versenyen tevékenykedik, vagy közreműködik /versenyző, edző, bíró, egyesület, klub, stílusszervezet, szövetségi tag/, arra vonatkozóan kötelező érvényű ez a versenyszabály könyv és a MKSZ fegyelmi szabályzata.

A VERSENYEN HASZNÁLT JAPÁN SZAVAK SZÓTÁRA

1. Aka piros /versenyző/
2. Aka /shiro/ no kachi piros /fehér/ versenyző győz
3. Akushu kézfogás
4. Awazate ippon két fél pont = egész ippon
5. Ashi barai lábsöprés
6. Chudanhas magasság
7. Chui figyelmeztetés
8. Encho sen a Sai shiai hosszabbítása
9. Fukushin shugo bírák megbeszélésre /!/
10. Ganmen kogeki arc támadása kézzel
11. Gedan öv alatti terület
12. Genten intés
13. Geri /keri/ rúgás
14. Hajime rajta
15. Hantei döntés
16. Hikiwake döntetlen
17. Ichi egy
18. Ichin ? Tsuite várakozz
19. Ippon egész pont
20. Jame állj
21. Jikan idő
22. Jodan fejmagasság
23. Jogai kilépés
24. Kamaete küzdőállásba
25. Kansui sikeres /töréstechnika/
26. Kiken távolmarad
27. Kinteki kogeki lágyék rúgás
28. Mawatte rei fordulj meg és köszönj /!/
29. Miezu nem láttam
30. Nakai lépj be a küzdőtérre /!/
31. Ni kettő
32. Otogai ni rei egymás köszöntése
33. San három
34. Sai shiai második, új mérkőzés
35. Sei za térdelő ülésbe le /!/
36. Shiai küzdőtér
37. Shikkaku leléptetés /alkalmatlanság/
38. Shiro fehér /versenyző/
39. Shomen ni rei közönség köszöntése
40. Shippai sikertelen /töréstechnika/
41. Soremade küzdőidő vége
42. Sushin ni rei vezetőbíró köszöntése
43. Tameshiwari próbatétel /töréstechnika/
44. Torimasen /mitomezu/ nem értékelhető találat
45. Tsukami fogás
46. Tsuki ütés
47. Uchi csapás
48. Waza-ari fél pont
49. Yasume pihenj